Szépen lassan elfogy a magyarországi málnatermő terület
Drámaian csökkent ebben az évezredben a magyarországi málnatermő terület: a Központi Statisztikai Hivatal szerint 2000-ben még 1500 hektáron termesztettek málnát, tavaly viszont – az Eurostat adatai alapján – már csak 210 hektáron, az éves termésmennyiség pedig 500 tonna körül alakult – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) piaci összefoglalójából. Így nem is meglepetés, hogy a friss és a fagyasztott málna külkereskedelmi egyenlege negatív volt 2022-ben: a döntően Spanyolországból érkező friss málna behozatala 15 százalékkal, 391 tonnára nőtt, kivitele azonban az AKI szerint nem volt számottevő. Az idei év első öt hónapjában ugyanakkor a friss málna beszállítása 13 százalékkal, 149,2 tonnára csökkent az előző év azonos időszakához képest.
Eközben a fagyasztott málna behozatala tavaly a frisshez viszonyítva is nagyobb mértékben, 26 százalékkal, 1,71 ezer tonnára emelkedett. Ebből a termékből ugyan már az export is mérhető, bár az is csökkent: 9 százalékkal, 592 tonnára esett vissza 2022-ben az előző évihez képest. Az idei év első öt hónapjában a fagyasztott málna importja 2 százalékkal, 697 tonnára nőtt, a kivitele pedig tovább apadt 22 százalékkal, így 213 tonnát tett ki.
A Budapesti Nagybani Piacon a belföldi málna a 21. héten jelent meg a kínálatban. A termelői ára az előző évinél 20 százalékkal volt magasabb a 21–30. hét között, kilogrammonként 3047 forintért kínálták.
Már főszezonban is alig kapható hazai málna – a kilátások sem kedvezőkA megmaradt málnaültetvényeket az aszály és a kártevők is károsították, a főszezonban is alig kapható hazai málna. |
Az EU meghatározó málnabeszállítójának számító Szerbiában idén a kedvezőtlen időjárás miatt a 2022-esnél 15 százalékkal kisebb lehet a termés. A FruitVeB beszámolója szerint az előző, jó szezonból még jelentős, mintegy 25 ezer tonna fagyasztott készlet volt raktáron július elején, ami a terméscsökkenés ellenére friss és a fagyasztott felhasználásra kerülő gyümölcs árát egyaránt lenyomta. A szerbek éveken át a világ legnagyobb fagyasztottmálna-exportőrei voltak, de az évi 120-140 ezer tonnás kivitelük a reexporttal együtt évi 70 ezer tonna körülire csökkent. A visszaesés ellenére a világpiacon továbbra is meghatározó szerepet töltenek be.
Az idei szezon nagy feszültségekkel telt, mivel a fagyasztóüzemek a tavalyi, egy kilogrammra vetítve 1200 forintnak megfelelő ár után 2023-ban csak 650 forintot fizettek a beszállított gyümölcsért, és ez a gazdák tüntetéseinek hatására is csak csekély mértékben emelkedett.
Lengyelországban a mostani évben 25 ezer hektárra nőtt a málna termőterülete, de a május végi és június eleji kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt a termés kevesebb lesz a tavalyi 105 ezer tonnánál. Az EU fő málnarégiója a spanyolországi Huelva, ahol a termés 47,75 ezer tonna körül várható 2023-ban, mintegy 4,5 százalékkal csökken az előző szezonhoz képest.
Az unió belső piacán egyébként Spanyolország a legnagyobb frissmálna-exportőr, a vezető importőr pedig Németország. Az unió frissmálna-külkereskedelmi egyenlege negatív volt 2022-ben: a behozatal 21 százalékkal 44,1 ezer tonnára, a kivitel 7 százalékkal 19,9 ezer tonnára csökkent az előző évihez képest. Marokkóból tavaly 25 százalékkal, 41,1 ezer tonnára nőtt a friss málna importja, míg az idei év első négy hónapjában a marokkói import 5 százalékkal 19 ezer tonnára emelkedett. A belső piacon a legnagyobb fagyasztottmálna-exportőr Lengyelország, a legjelentősebb importőr pedig Németország. A közösség fagyasztottmálna-külkereskedelmi egyenlege negatív volt 2022-ben: a behozatal 107,8 ezer tonnát, míg a kivitel 14,8 ezer tonnát tett ki. Az unió meghatározó fagyasztottmálna-beszállítója Szerbia, ahonnan az előző évhez képest 24 százalékkal kevesebb, 50,6 ezer tonna érkezett tavaly.
Lengyelországban az állam avatkozott beÉrdekes fejlemény volt az európai málnapiacon, hogy a termelők és a feldolgozók közötti megbeszélésekbe bekapcsolódott Robert Telus lengyel agrárminiszter, a tárca három államtitkára, valamint több parlamenti képviselő is. A tárgyalások eredményeképpen néhány nappal később a lengyel államkincstár 100 százalékos tulajdonában levő egyik vállalat megkezdte a málna felvásárlását a Lublini vajdaságban, az ország legjelentősebb termesztőkörzetében, és a teljes termés mintegy 30 százalékát vásárolta fel. Telus akkor úgy nyilatkozott, hogy ez a beavatkozás nem minősül intervenciós felvásárlásnak. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.