Joó István: súlyos manipulációk és félrevezetés a Telex cikkében

„Annak érdekében, hogy roncsolják a magyar gazdaság hírét, ismét a statisztikai adatok manipulációjára és félreértelmezésére épülő írást tett közzé a Telex, ezzel támadva az elmúlt évek egyik legnagyobb nemzetközi sikertörténetét jelentő magyar beruházásösztönzési politikát – közölte Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója a Világgazdasággal.

A kormánybiztos a Telex pénteki cikkére reagálva rámutatott, hogy a külföldi közvetlen tőkebefektetések (FDI) hazai össztermékhez (GDP) viszonyított arányát egy sor világgazdasági és nemzetgazdasági tényező mozgatja, ezért 

Nehéz is lenne sikertelenségről beszélni, hiszen 2014 és 2023 között a magyar GDP értéke több mint 130 százalékkal emelkedett, miközben az FDI-állomány csaknem 60 százalékkal bővült. Ráadásul a Telex gazdasági portálja által használt módszertan – az MNB nettó tőkebeáramlást vizsgáló statisztikái – és a beruházásösztönzés napi gyakorlata között számos szempont miatt korlátozott az összefüggés.

Joó István: súlyos manipulációk és félrevezetés a Telex cikkében

A Telex nem vesz tudomást például arról, hogy bizonyos beruházások esetében a beáramló tőkét az egyéb tőke kategóriában és nem FDI-nak könyvelnek el a fizetési mérlegben, és ezért nem jelenik meg az FDI áramlását követő MNB-statisztikában.

Azok a magyar emberek érdekét szolgáló stratégiai befektetések sem domborodnak ki kellőképpen a cikkben, amelyek során az állam külföldi tulajdonú vállalatokat, a többi között gáz- vagy áramszolgáltatókat vásárol meg, csökkentve az FDI arányát a hazai gazdaságban.

A hibásan értelmezett kimutatások miatt az olvasók azt sem tudhatják meg, hogy egy beruházás bejelentése és a tényleges megvalósulás között természetszerűen jelentős idő (több év) telik el. „Az elhallgatás is a Telex manipulációs technikái közé tartozik. A cikkből hiányzik egyebek mellett az a kulcsfontosságú tény, hogy évek óta egyre kevesebb működő tőke áramlik a világban – a koronavírus-világjárvány előtti szintet 2024-ben sem sikerült elérni –, és súlyos válsággal küzd több kiemelkedő gazdasági partnerünk, köztük Németország, Európa legnagyobb gazdasága” – emelte ki.   

Az amerikai tőke állítólagos meneküléséről szóló bekezdéseket sem lehet szó nélkül hagyni, hiszen

1. a 2014 és 2025 első fél éve közötti időszakban a HIPA támogatásával összesen 145 esetben született pozitív döntés egyesült államokbeli vállalatot érintő projektek kapcsán,
2. ezek összesen mintegy 860 milliárd forint volument képviselnek.
3. Az elmúlt hónapokban például öt amerikai projektet jelentettek be több mint 50 milliárd forintos beruházási volumennel,
4. 2020-hoz viszonyítva pedig 8000 fővel több magyar dolgozik amerikai tulajdonú vállalatoknál.

A cikkel ellentétben érdemes rögzíteni az elmúlt évek eredményeit – hangsúlyozta Joó István kormánybiztos. A Szijjártó Péter által felügyelt intézményrendszer

állapodott meg csúcstechnológiát jelentő új befektetésekről, amelyek révén mindösszesen 176 500 új munkahely is létrejött országszerte.

Az új befektetések volumene 2023-ban meghaladta a 13 milliárd eurót, míg 2024-ben a 10 milliárd eurót, amelyek még nemzetközi összehasonlításban is óriási eredménynek számítanak.

A kínai befektetések tekintetében pedig szintén érdemes lett volna szerepeltetni az írásban a következő számokat: 2023-ban az Európába áramló összes kínai tőke 44, míg 2024-ben 31 százaléka érkezett Magyarországra. Ez aranyérmes helyezés mindkét évben. Csak hogy érzékeltessük a volument: 2024-ben Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság együtt az összesített volumen 20 százalékát tudta megszerezni.

„Az ilyen és az ehhez hasonló sajnálatos »félreértések« elkerülése végett ezúton is szeretnénk felajánlani az érintett sajtóorgánumoknak, hogy a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség készséggel áll rendelkezésükre hazánk befektetésösztönzési eredményeinek tényszerű bemutatására” – zárta nyilatkozatát a vezérigazgató.