Bár hatalmas aszály pusztított a mezőgazdaságban tavaly, a kettős könyvvitelt végző társas agrárvállalkozások adózás előtti eredménye mintegy másfélszeresére, 238,6 milliárdról 355,4 milliárd forintra emelkedett – áll az élelmiszer-termelés gazdálkodó szervezeteinek 2022-es pénzügyi helyzetét elemző kiadványban. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint ez a 116,8 milliárd forintos eredménybővülés nemcsak az aszály miatt figyelemre méltó, hanem az előző öt évet tekintve is kiemelkedő.

Aratás Kapolcsi medence-33
Aratás kombájn Kapolcsi medence balaton felvidék mezőgazdaság termőföld ipar termelés gabona repce 2017 06 29  Fotó: Kállai MártonAratás kombájn Kapolcsi medence balaton felvidék mezőgazdaság termőföld ipar termelés gabona repce 2017 06 29  Fotó: Kállai Márton
 

A markáns jövedelembővülés területi eloszlásában viszont meglehetősen heterogén: az adózás előtti eredmény leginkább az aszály által kevésbé sújtott dunántúli régiókban nőtt. Azon belül is Baranyában és Győr-Moson-Sopronban volt kiemelkedő, ezekben a vármegyékben a 15 milliárd forintot is meghaladta. Összességében 17 vármegyében nőtt a vállalkozások jövedelme, ebből pedig 15-ben az inflációt meghaladó mértékben. Az egyes üzemeket vizsgálva pedig még nagyobb változatosság figyelhető meg: a két legnagyobb növekedést produkáló vármegyében is csupán a gazdaságok alig több mint fele növelte jövedelmét, miközben 35,3, illetve 40,4 százalékuk kevesebb adózás előtti eredményt ért el tavaly, mint 2021-ben.

Országon belüli határokat rajzolt az aszály

Az értékesítési nehézségekben, időjárási anomáliákban és dinamikus áremelkedésekben bővelkedő 2022-nek tehát egyaránt voltak nyertesei és vesztesei, az eredményüket növelni tudó vállalkozások pedig nagyobb többletet értek el, mint amennyivel a kevésbé eredményes vállalkozásoknál az adózás előtti eredmény csökkent. 

A területi változatosság mellett az egyes méretkategóriák szerint is eltérések mutatkoztak: 

a Baranyában tapasztalt tetemes jövedelemnövekedés elsősorban a kisvállalkozásoknak volt köszönhető, míg Győr-Moson-Sopronban a középvállalkozások jövedelembővülése volt a domináns.

A mezőgazdasági ágazatok között is éles különbségek rajzolódtak ki az egyes vármegyékben. A jövedelemtöbblet túlnyomó része egyedül a Dunántúlon származott a növénytermesztésből, míg az ország keleti felén az állattenyésztési ágazatok eredménynövekedése volt meghatározó.

Az ágazat jövedelmezőségének javulását jól leírja, hogy az árbevétel-arányos adózott eredmény 2,1 százalékponttal 11,7 százalékra, a tőkearányos megtérülés 3,2 százalékponttal 12,1 százalékra, az eszközarányos nyereség pedig 1,2 százalékponttal 7,2 százalékra nőtt. Az árbevétel-arányos adózott eredmény mértéke nemzetgazdasági szinten is kiemelkedőnek számít – jegyezték meg az AKI kutatói.

Az árbevétel-arányos adózott eredmény ágazatok szerint vizsgálva a tejhasznú szarvasmarha-tenyésztésnél volt kiemelkedő, a mezőgazdasági átlagot közel 7 százalékponttal haladta meg. Szintén kiemelkedett a mezőnyből a növénytermesztés, valamint a halászat, ezek 5,5, illetve 3,5 százalékponttal múlták felül a mezőgazdasági átlagot.

Itthonról származott a bevételnövekedés zöme

A vizsgált mezőgazdasági társas vállalkozások összes bevétele 757,7 milliárd forinttal emelkedett 2022-ben, és elérte a 3646,2 milliárd forintot. A bevételeken belül az értékesítés nettó árbevétele 22 százalékkal, 2882,8 milliárd forintra bővült. A növekményhez a belföldi értékesítés 472,2 milliárd, az pedig 47,7 milliárd forinttal járult hozzá.   

Az árbevétel emelkedésében az árak játszották a főszerepet. 

A KSH adatai szerint a mezőgazdasági termékek árszínvonala 45,3 százalékkal emelkedett, míg a termelés és az értékesített termékmennyiség a kedvezőtlen időjárás és az értékesítési nehézségek következtében 17,5, illetve 16,5 százalékkal csökkent.

Csúcsra járt az élelmiszeripar is

Az élelmiszer-feldolgozó ágazat az elmúlt évtizedek legnagyobb mértékű árbevétel- és jövedelemnövekedését realizálta 2022-ben, amiben az élelmiszerárak játszották a főszerepet. Az árak emelkedése nemzetközi összehasonlításban is szokatlanul intenzív volt, annak ellenére, hogy egyes alapvető élelmiszerekre árstopot vezetett be a kormány – jegyezték meg az AKI kutatói. Az árváltozás mellett az élelmiszerexport végig nagy ütemben bővült, és az év első felében még a belföldi kereslet is növekedett. Ezek eredményeként az élelmiszer-feldolgozó társas vállalkozások eredménye is évtizedek óta nem tapasztalt, kiemelkedő mértékben emelkedett: az adózás előtti eredmény 47,2 százalékkal, 341,1 milliárd forintra nőtt. Így az árbevétel-arányos adózott eredmény 0,4 százalékponttal, 4,9 százalékra, az eszközarányos adózott eredmény 1,1 százalékponttal 6,2 százalékra, a sajáttőke-arányos adózott eredmény pedig 3,3 százalékponttal, 16,8 százalékra emelkedett. Az árbevétel kétharmadát (66,5 százalékát) adták a nagyvállalatok, a középvállalkozások pedig a 24,3 százalékát.