A globális népességnövekedés és a különböző válsághelyzetek is hozzájárulnak a mezőgazdaság és élelmiszeripar kulcsszerepéhez a gazdaságokban. Stratégiai jelentősége miatt az agrárágazat kiemelt támogatási rendszerrel bír, de egy lassuló gazdaságban, ahol a vis maior kockázatok mindennaposak, ennek a szektornak is komoly kihívásokkal kell szembenéznie. Az éghajlatváltozás, a magas infláció, a geopolitikai környezet, a járványok és a különböző állatbetegségek egyaránt nehézséget okoznak az ágazatnak, így a belföldi piacokon való értékesítés mellett az exportpiacok szerepe egyre fontosabb kérdéskör az agráriparban – derül ki az Allianz Trade 2023-as elemzéséből.
Idén és jövőre az Allianz Trade mérsékelt globális növekedést vár, 2023-ra 2,7 százalék, jövőre pedig 2,4 százalékos globális GDP-növekménnyel számol. A nem fizetési kockázatot több tényező is növeli: a fiskális és monetáris politikai lépések, a reálkamatlábak alakulása, az alacsonyabb fogyasztás és kereslet, a magas az árrésekre nehezedő tartós nyomás, a finanszírozási kihívások és a geopolitikai helyzet, vagyis a háborúk.
Az elemzők szerint a vállalati fizetésképtelenségek száma 2023-ban 6 százalékkal, 2024-ben pedig további 10 százalékkal nő globálisan, ami több ágazatra és a nagyvállalatokra is kiterjedhet. A mezőgazdaságban mért felszámolási eljárások száma moderált emelkedést mutat.
A háborús környezetben az agáripar számára is kulcsfontosságú a készletgazdálkodás és az export
Az elmúlt évben tapasztalt nehézségek, mint az aszály, a háború miatti árrobanás, az ukrán termények dömpingáron való behozata és a visszaeső gazdasági teljesítmény, mind megnehezítették az agráriumban az idei évet is. A lassuló gazdaságban további kockázatot növelő tényező többek között a fuvarköltségek emelkedése és a fuvarozók korlátozott elérhetősége, ami hatással lehet a szállítási desztinációkra, ezért a logisztika esetében némi szerkezeti átalakulás látható.
Ezért kulcsfontosságú a készletgazdálkodás, hiszen a gabonatárolók telítettsége még mindig befolyással van az ágazat helyzetére és piaci pozícióira. A gazdaság lassulásával együtt az exportnak fontos szerepe van, akár kitörési pont is lehet bizonyos területeken, de a globális teljesítmény csökkenésével ezen a területen is stagnálás látható az elmúlt időszakban.
Magas szinten maradnak az élelmiszerárak
Magyarország 2022-ben az mezőgazdasági kibocsátásának 1,9 százalékát állította elő. A növényi termékek 2 százalékát, az állatok és állati termékek 1,8 százalékát adta hazánk a teljes uniós előállításhoz. Gabonafélékből az Európai Unió kibocsátásának 3,5 százalékát, ebből is a kukorica 5,2 százalékát termeltük meg, míg iparinövény-hozzájárulásunk még jelentősebb, az uniós termény 4,6 százaléka, elsősorban az olajos növények termesztésének köszönhetően. Baromfiból az unió kibocsátásának 4,8 százalékát, az egyéb állati termékeknek 6,4 százalékát állítottuk elő.
Hazánkban a nemzetgazdasági exporton belül a teljes agrárágazat nyolc százalékot, míg a mezőgazdasági ágazat egy százalék körüli értéket képvisel. Globálisan és az agrárágazatban is nettó exportőrök vagyunk, és a gazdaság idei globális lassulásával együtt az exportvolumenek is csökkennek
– mutatott rá Bujdosó Tünde, az Allianz Trade kockázatkezelési igazgatója. Miközben 2019 végéhez képest 56 százalékkal emelkedtek a globális élelmiszerárak, a megugró input- és energiárak, illetve a szigorúbb EU-s szabályozások miatt jócskán megnőttek a termelők költségei is. Emellett az egyre gyakoribb időjárási viszontagságok a termelésbiztonságot is veszélyeztetik. Az elemző szerint az miatt a műtrágyák ára rövid távon viszonylag magas marad, s a felsorolt tényezők az élelmiszerek árait is magasan tartják a 2019–2020-as szintekhez képest.
