Pálinka: négyszázötvenmilliárd forint adót csaltak el eddig a zugfőzdék
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságIzgalmas életutat járt be a pálinka az 1998–2002-es ciklusban megkezdett törvényalkotástól, egy felívelő pálya követett, majd 2015–2015-től ez megállt, és a jogalkotás, valamint az uniós igények miatt jelenleg egy helyben toporog. Eközben a konkurenciának számító más italfajták készítőihez nagy befektetések érkeztek, és a fiatalokat is jobban meg tudták szólítani, például a trendivé vált koktélokkal – mondta az idén második alkalommal megrendezett pálinkanapi szakmai konferencián Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke.
Fotó: Karnok Csaba/Délmagyarország (illusztráció)
A klasszikus tiszta alkoholok emiatt versenyhátrányba kerültek, nagyon sok pálinkafőzde eladó, vagy megszűnt – jellemezte a helyzetet. A jogszabályi problémák között említette, hogy nincs szabályozva a magánfőzdék által üzemeltethető főzőberendezések száma. Logikusan mindenki azt gondolná, hogy egy magánfőzőnek csak egy berendezése lehet, így viszont, hogy erre utaló szabály nincs, valójában bármennyit birtokolhat. Ezzel a problémával egyébként ő maga is csak nemrég szembesült – tette hozzá. Ezek után jelezte a pénzügyminiszternek, hogy lenne mit újragondolni a szabályozásban ahhoz, hogy megférjen egymással a magán-, a kereskedelmi és a bérfőzés.
Ellenőrzés nélkül működnek a zugfőzdék
A szabad otthoni pálinkafőzés 2010-es bevezetése óta körülbelül 15 százalékos a feketegazdaság aránya a pálinkaszektorban, és évi 5 millió hektoliterfok illegális párlat keletkezik – mondta előadásában Béli Géza, a (PNT) Pálinka Nemzeti Tanács alelnöke. Szerinte a zugfőzés fennmaradását sok tényező is elősegíti Magyarországon, például az, hogy míg egy kereskedelmi főzdének 25-féle adót kell megfizetnie, az illegális főzdéknél adóteher értelemszerűen nincs, és ami a leginkább feltűnő: a zugfőzdék ellenőrzésének, így a lebukásának az esélye is szinte nulla – nyomatékosította. Ezeket ugyanis az önkormányzatoknak kellene ellenőrizni, amelyek a gyakorlat szerint a választásokon begyűjthető szavazatok miatt jobbnak látják, ha nem háborgatják a zugfőzdéket.
Az is a fennmaradásukat segíti, hogy
a magyar társadalomban az adócsalás bocsánatos bűnnek számít, és a zugpálinkafőzést úgy könyvelik el, hogy azzal mindenki jól jár.
Ha pedig mégis lebukik egy zugpálinkafőzde, a szankciók sem elrettentőek, a NAV pedig csak akkor ellenőrizhet, ha a terméket kereskedelmi forgalomba hozzák. Erről pedig itt nincs szó, a feketén árult párlat adásvétele nem számít annak –volt a válasz egy kérdésfelvetésre.
Győzött a pálinka-szabadságharc, de van, amiben az osztrákok jobbak nálunkA csupán évi kétdecis egy főre jutó évi pálinkafogyasztás növelése és az export bővítése lehet kitörési pont a hazai pálinkafőzdék számára, de ehhez emelni kell a minőséget. Az új eredetvédelmi szabályok kellően motiválhatják ezt is. |
A szakmai számítások szerint a szabad pálinkafőzést lehetővé tevő törvény elfogadása óta 130 ezer köbméter olyan párlat keletkezett, amelyik elkerülte az adózást.
Ezt a mennyiséget úgy képzeljük el, hogy két focipályányi területet körbeveszünk egy 13 méter magas kerítéssel, és az így keletkező medence lenne tele az illegális párlattal
– tette szemléletessé, mekkora a feketén készült párlatmennyiség. Ha pedig 20 köbméteres tartálykamionokba töltenék ezt a mennyiséget, 6500 ilyen járműre lenne szükség, amelyek egymás mögött egy 150 kilométeres sort alkotnának. Pénzben kifejezve – csak a be nem fizetett jövedéki adóval és áfával számolva ez a 450 millárd forint – a kórházak jelenlegi adósságának, vagy éves eszközfejlesztési igényének több mint három és félszerese – sorolta a PNT alelnöke. Mindezt 40-50 ezer zugfőző készülék működtetésével, amely lepárlóként e két adónemből 9 millió forintot hozott pluszban egy-egy zugfőzőnek 2010 óta, miközben a legális főzdék a piac szűkülésével és a költségemelkedésekkel küzdenek. Az alelnök beszélt arról is, hogy a PNT és más pálinkás szakmai szervezetek több javaslatot is tettek a helyzet rendezésére, de eddig mindig elutasító választ kaptak.
A legális főzdéknél tisztább lett a pálinka
Az ellenőrző hatóság látókörébe kerülő pálinkáknál eközben javul a helyzet. A pálinkák ellenőrzésének tapasztalatai ugyanis azt mutatják, hogy egyre jogkövetőbbek a pálinkatermelők, legalábbis a kereskedelmi forgalomba került tételek vizsgálatának eredményei alapján – mondta előadásában Barátossy Gábor, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) borászati termékek és alkoholos italok ellenőrzéséért felelős osztályának vezetője. A jogszabályi előírásoknak nem megfelelő tételek arányának csökkenését mutatja, hogy a 2017-es 22 százalékról 2022-re 5 százalékra mérséklődött a problémás termékek aránya, tízéves átlagban pedig 10 százaléknál talált valamilyen szabálytalanságot a hatóság.
A hibafajták előfordulásában is változás állt be: míg 2013 és 2016 között a vizsgált italok 20 százalékánál találtak analitikai hibát, addig 2017 és 2022 között 9 százalékuknál. A cukorvizsgálatok alapján most már alig találkoznak olyan termékkel, amelyiknek a „gyümölcseredete” nem egyezne meg azzal, amit a címkén állítanak róla: a jelzett időszakban 30-ról 3 százalékra csökkent az ilyen pálinkák aránya. Nőtt viszont a nyomon követési szabályoknak nem megfelelő, illetve az érzékszervi vizsgálatok alapján problémásnak ítélt pálinkák aránya, 9-ről 20, illetve 15-ről 30 százalékra.
Százezreket bukhatnak a pálinkafőzdék januártólMinden egyes terméknél külön-külön le kell mérni az üveget, a dugót, a címkét és a kapszulát. |
