Magyarország vetőmag-szaporító területe tavaly – a zöldség- és a virágmagokat nem számítva – meghaladta a 109 ezer hektárt – áll az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) vetőmagforgalomról szóló jelentésében, amelyet 2022 második és az idei év első féléves adatai alapján állítottak össze. Az előző, rendkívül aszályos év nemcsak az árugabona-termesztésben okozott számottevő terméskiesést, hanem a vetőmag-előállításban is éreztette negatív hatását. Tavaly összesen 326,5 ezer tonna vetőmagot fémzároltak, ez pedig 7,9 százalékkal marad el az előző évi mennyiségtől.
Fotó: Shutterstock
A vetőmagexport tavaly 105 ezer tonnát tett ki, és mintegy 160 milliárd forintos bevételt hozott. A legnagyobb tételben hibrid kukoricát (67,2 ezer tonna) és hibrid napraforgót (8,2 ezer tonna) értékesítettek külpiacon. A kukorica legnagyobb célországai korábban Oroszország és Ukrajna voltak, de 2022-től az EU vette fel a legnagyobb mennyiséget. Napraforgó-vetőmagot is elsősorban az országaiba exportáltak.
Kiemelt státuszt kapott az exportőrök között a Marton GeneticsBekerült a nemzetközi szinten is versenyképes magyar tulajdonú vállalatokat összefogó Kiemelt Exportőr Partnerségi Programba a martonvásári vetőmaggyártó és -forgalmazó, amely különösen aktív a keleti piacokon. |
A belpiaci forgalomban őszibúza-vetőmagból adták el a legnagyobb mennyiséget, ezt követte az őszi árpa és a hibrid kukorica. Értékben viszont a hibrid kukorica megelőzte az őszi búzát, a harmadik legnagyobb belpiaci bevételt pedig a napraforgó hozta.
Őszi búzából a vetőmag-szaporító terület 45,5 százalékán hazai fajtát vetettek.
Ez 43 különböző magyar fajtát jelentett, míg a fennmaradó területen 131 külföldi nemesítésű fajtát választottak a termelők.
Őszi búzát egyébként 973 ezer hektáron vetettek, ennek vetőmagszükséglete – hektáronként 230 kilogrammos átlaggal számolva – 224,8 ezer tonna, így a vetésterület mintegy 57 százalékára biztosított volt a fémzárolt alapanyag. Az őszi búza felújítási aránya (vagyis a fémzárolt vetőmagok használatának területi aránya az összeshez képest) ennél alacsonyabb, 54 százalékos volt. Az őszibúza-vetőmag értékesítési átlagára 2022-ben 255,6 ezer forint volt tonnánként, ami a korábbi évekhez hasonlóan meghaladta az adott szezonra meghirdetett tájékoztató árat.
A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) 2022 őszére az őszi kalászosokra 246 ezer forint tonnánkénti tájékoztató árat hirdetett meg, amely a korábbi évi ajánláshoz képest a duplájára emelkedett.
A 174-féle előállított őszibúza-fajtából a rangsor első öt helyezettje közül három hazai nemesítésű fajta volt 2022-ben, és a szaporítóterület 31,3 százalékát adta.
Az első húsz helyen szereplő búzafajta pedig az összes szaporítóterület 65,3 százalékát fedte le.
A kukorica vetőmag-szaporító területe is csökkent: tavaly 28 327 hektár volt, ez 10 százalékos területcsökkenést jelent. A kukorica vetésterülete idén 746,3 ezer hektár volt, ehhez hektáronként 21 kilogramm vetőmagnormával számolva 16 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges, így a fémzárolt volumen közel egyötöde fedezi a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. A kukoricavetőmag-export idén szeptemberig mintegy 37,6 ezer tonnát tett ki, a hibrid kukorica vetőmag ára pedig 30 százalékkal emelkedett.
Területcsökkenés volt az EU-ban isAz Európai Unióban 2022-ben 2,026 millió hektáron állítottak elő szántóföldi vetőmagot, ami 3,3 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben. A legnagyobb vetőmag-szaporító területtel (361,7 ezer hektárral) ismét Franciaország végzett az európai rangsor élén, de területe 3 százalékkal visszaesett 2021-hez viszonyítva. A dobogó második helyét Olaszország foglalta el 203,2 ezer hektárral, a szaporítóterület itt 1,2 százalékkal lett kisebb az előző évinél. A harmadik helyezett Spanyolország volt 191,3 ezer hektárral, itt viszont nőtt a terület, 4,4 százalékkal. Magyarország – hasonlóan a korábbi évekhez – 2022-ben is a nyolcadik helyet foglalta el. |
