BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Vetőmag: az árak nőttek, a termesztőterület csökkent

Általános volt a vetőmagtermesztő terület csökkenése az EU-ban, Magyarországon azonban az európai átlagnál nagyobb mértékű volt a visszaesés.

Magyarország vetőmag-szaporító területe tavaly – a zöldség- és a virágmagokat nem számítva – meghaladta a 109 ezer hektárt – áll az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) vetőmagforgalomról szóló jelentésében, amelyet 2022 második és az idei év első féléves adatai alapján állítottak össze. Az előző, rendkívül aszályos év nemcsak az árugabona-termesztésben okozott számottevő terméskiesést, hanem a vetőmag-előállításban is éreztette negatív hatását. Tavaly összesen 326,5 ezer tonna vetőmagot fémzároltak, ez pedig 7,9 százalékkal marad el az előző évi mennyiségtől. 

Collection,Of,Grain,,Cereal,,Seed,,Bean,,Agriculture,Product,Of,AsiaCollection of grain, cereal, seed, bean, agriculture product of Asia countries, is healthy food, nutrition and rich fibre
A hazai vetőmagágazat széles szortimentet kínál a gazdáknak.
Fotó: Shutterstock

A vetőmagexport tavaly 105 ezer tonnát tett ki, és mintegy 160 milliárd forintos bevételt hozott. A legnagyobb tételben hibrid kukoricát (67,2 ezer tonna) és hibrid napraforgót (8,2 ezer tonna) értékesítettek külpiacon. A kukorica legnagyobb célországai korábban Oroszország és Ukrajna voltak, de 2022-től az EU vette fel a legnagyobb mennyiséget. Napraforgó-vetőmagot is elsősorban az Európai Unió országaiba exportáltak. 

Kiemelt státuszt kapott az exportőrök között a Marton Genetics

Bekerült a nemzetközi szinten is versenyképes magyar tulajdonú vállalatokat összefogó Kiemelt Exportőr Partnerségi Programba a martonvásári vetőmaggyártó és -forgalmazó, amely különösen aktív a keleti piacokon.

A belpiaci forgalomban őszibúza-vetőmagból adták el a legnagyobb mennyiséget, ezt követte az őszi árpa és a hibrid kukorica. Értékben viszont a hibrid kukorica megelőzte az őszi búzát, a harmadik legnagyobb belpiaci bevételt pedig a napraforgó hozta.

Őszi búzából a vetőmag-szaporító terület 45,5 százalékán hazai fajtát vetettek. 

Ez 43 különböző magyar fajtát jelentett, míg a fennmaradó területen 131 külföldi nemesítésű fajtát választottak a termelők. 

Őszi búzát egyébként 973 ezer hektáron vetettek, ennek vetőmagszükséglete – hektáronként 230 kilogrammos átlaggal számolva – 224,8 ezer tonna, így a vetésterület mintegy 57 százalékára biztosított volt a fémzárolt alapanyag. Az őszi búza felújítási aránya (vagyis a fémzárolt vetőmagok használatának területi aránya az összeshez képest) ennél alacsonyabb, 54 százalékos volt. Az őszibúza-vetőmag értékesítési átlagára 2022-ben 255,6 ezer forint volt tonnánként, ami a korábbi évekhez hasonlóan meghaladta az adott szezonra meghirdetett tájékoztató árat. 

A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) 2022 őszére az őszi kalászosokra 246 ezer forint tonnánkénti tájékoztató árat hirdetett meg, amely a korábbi évi ajánláshoz képest a duplájára emelkedett.

A 174-féle előállított őszibúza-fajtából a rangsor első öt helyezettje közül három hazai nemesítésű fajta volt 2022-ben, és a szaporítóterület 31,3 százalékát adta. 

Az első húsz helyen szereplő búzafajta pedig az összes szaporítóterület 65,3 százalékát fedte le.

A kukorica vetőmag-szaporító területe is csökkent: tavaly 28 327 hektár volt, ez 10 százalékos területcsökkenést jelent. A kukorica vetésterülete idén 746,3 ezer hektár volt, ehhez hektáronként 21 kilogramm vetőmagnormával számolva 16 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges, így a fémzárolt volumen közel egyötöde fedezi a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. A kukoricavetőmag-export idén szeptemberig mintegy 37,6 ezer tonnát tett ki, a hibrid kukorica vetőmag ára pedig 30 százalékkal emelkedett.

Területcsökkenés volt az EU-ban is

Az Európai Unióban 2022-ben 2,026 millió hektáron állítottak elő szántóföldi vetőmagot, ami 3,3 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben. A legnagyobb vetőmag-szaporító területtel (361,7 ezer hektárral) ismét Franciaország végzett az európai rangsor élén, de területe 3 százalékkal visszaesett 2021-hez viszonyítva. A dobogó második helyét Olaszország foglalta el 203,2 ezer hektárral, a szaporítóterület itt 1,2 százalékkal lett kisebb az előző évinél. A harmadik helyezett Spanyolország volt 191,3 ezer hektárral, itt viszont nőtt a terület, 4,4 százalékkal. Magyarország – hasonlóan a korábbi évekhez – 2022-ben is a nyolcadik helyet foglalta el. 

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.