Kiderült Kína titkos terve: hatalmas pénzeket keres az orosz-ukrán háborúval — Hszi Csin-ping luxussal várta az orosz miniszterelnököt a 30. együttműködési tárgyalásra
Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök és Li Csiang kínai miniszterelnök a hagyományos fotózási ceremóniával kezdték meg a két ország kormányfőinek 30. rendszeres találkozóját a „Sihu” állami rezidenciában. Ezután a Sziangi terembe vonultak vissza, ahol folytatták a beszélgetést.
Misusztyin kíséretében volt Denyisz Manturov miniszterelnök-helyettes, Alekszandr Novak, Tatjana Golikova, Jurij Trutnyev és Dmitrij Csernyisenko kormányelnök-helyettesek. A beszélgetésen részt vett Igor Morgulov orosz nagykövet Kínában, Okszana Lut mezőgazdasági miniszter, Andrej Nyikityin közlekedési miniszter, Makszim Reszetnyikov gazdasági fejlesztési miniszter, Anton Sziluanov pénzügyminiszter, Elmir Tagirov kormányfőnök-helyettes, Andrej Rudenko külügyminiszter-helyettes, Alekszandr Gruzdjev ipari és kereskedelmi miniszter-helyettes, Dmitrij Bakanov Roskosmos vezérigazgatója, Alekszandr Likhacsev Roszatom vezetője.
A hivatalos találkozó kezdete előtt a két ország kormányfője informális keretek között is beszélgetett. A találkozóra az UNESCO világörökségi listáján szereplő Sihu-tó partján található egyik villában került sor.
Az orosz delegáció megtapasztalta a kínai luxus fogalmát
A rezidenciát a 19. és 20. század fordulóján épült magánvillából alakították át, amely a Csing-dinasztia császári tisztviselőjének, Liu Hszüeszün tulajdona volt, aki a Csiennan-hagyományok szellemében kertet alakított ki. A birtok építészetéről, ritka kövekből álló gyűjteményéről és különleges tájrendezéséről híres a mai napig. Ezen előnyei miatt a XX. század közepén állami rezidenciának választották.
A hegyek és a tó között elhelyezkedő terület 360 ezer négyzetméter, a tó partvonala 2 kilométer hosszú.
A rezidenciában fontos történelmi események zajlottak. Úgy tartják, hogy Mao Ce-tung utasítására itt dolgozták ki az első Kínai Népköztársaság alkotmányának tervezetét 1954-ben.
Roszatom: az orosz atomvállalat, ami lassan leuralja Ázsiát
Az orosz kormány színe-javát felvonultató delegáció tagjai között érdekes elem a Roszatom, amely jelenleg párhuzamosan Üzbegisztánban és Magyarországon is vezet különböző fázisban tartó atomprojekteket.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Üzbegisztánban egy különleges, újszerű „kis moduláris” reaktoron (small modular reactor) dolgoznak, amely azért kapta a kis jelzőt, mert teljesítményének felső határa általában legfeljebb 300 megawatt. A kis jelző nemcsak a használatban lévő, nagyobb reaktoroktól különbözteti meg az SMR-eket, hanem a sokkal kisebb energiaigények kielégítésére (például kutatásra, oktatásra) szolgáló mikroreaktoroktól is.
Ez nagyon különböző a magyarországi Paks II. projekttől, amiért egy SMR építése sokkal egyszerűbb, részben a teljesítmény kisebb volta, de alapvetően a modularitás előnyei miatt.
- A hazai projektet már az induláskor két évvel visszavetette az uniós engedélyezés.
- A beruházást nehezítik az Oroszország elleni szankciók, noha azok alól a Paks II. projekt hivatalosan is mentesült. (Így is visszavetette a munkát a pénzmozgások korlátozása.)
- Osztrák bátorításra most is keresnek fogást a beruházáson az ellenzői, extra adminisztratív feladatokat adva az uniós illetékeseknek.
- A magyarországira mint uniós projektre az orosztól részben eltérő előírások vonatkoznak, ami érinti a tervezést és a kivitelezést is. Ez is járt pluszidőigénnyel. Miután a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrzése alatt állnak, az orosz projektek más szabályozás ellenére is éppoly biztonságosak és elismertek, amit az orosz atomipar világpiaci súlya is igazol.
- A magyar projekt sem csak ott tart, ami abból Pakson látszik: Oroszországban például már készülnek a két, 1200 megawattos blokkhoz szükséges berendezések.
Mi lehet Oroszország terve a szorosabb kínai kapcsolatokkal?
Kína Oroszország legközelebbi szövetségesévé és létfontosságú támaszává vált, mióta a Nyugat szankciókat vezetett be Moszkva ellen az ukrajnai háború miatt.
A két fél 2022-ben aláírt „korlátlan” partnerségi megállapodás óta megerősítette kapcsolatait, bár a kétoldalú kereskedelem az orosz ipari és kereskedelmi miniszter, Anton Alikhanov szerint a közelmúltban visszaesett a „külső nyomás” és a kínai áruk „piaci telítődése” miatt – fogalmazott az Independent.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök 2022-es pekingi találkozója után kiadott nyilatkozatában a két ország kijelentette, hogy barátságuknak nincsenek határai, és „nincsenek tiltott együttműködési területek”.
Ezt a szürke zónákkal telített megfogalmazást Oroszország ki is használja, miközben a vele háborúban álló Ukrajna is nagymértékben támaszkodik a kínai berendezésekre – drónokra, csipekre, zavaró rendszerekre és száloptikára – hadseregük működőképességének fenntartása érdekében.
Ukrán szakértők szerint, ha Peking betiltja az ilyen exportot, az „nagyon gyorsan véget vetne a háborúnak”.
Volodimir Feszenko, a kijevi Penta nevű think tank vezetője korábban úgy nyilatkozott, hogy Hszi Csin-ping szerepe a háború befejezésében kulcsfontosságú.
Pénzügyi támogatás és gazdasági együttműködés nélkül Oroszország nem tudja folytatni a háborút
– közölte Feszenko. Hozzátette, hogy Kína Oroszország fő gazdasági erőforrása és ha Kína akarná befejezni ezt a háborút, akkor azt már nagyon gyorsan elérte volna.
