Ipari összeomlás és tátongó költségvetési lyukak várják az új cseh kormányfőt – ezt örökli Babis Fialától
Nem kis feladat előtt áll Andrej Babis hivatalba lépő cseh kormányfő, aki romokban lévő ipart örökölt. Hétfőn írták alá a koalíciós megállapodást, majd összeül az újonnan megválasztott parlament, a gazdaságot illető legfrissebb hírek azonban egy csöppet sem biztatóak: június óta folyamatosan romlik, és októberben új mélységekbe zuhant az ország feldolgozóiparának teljesítménye.
Az S&P Global felmérésének eredménye szerint a feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index (BMI) 47,2 pontra esett vissza a szeptemberi 49,2-ről; a piacok javulást, 49,5 pontot vártak. Ez volt a legmeredekebb visszaesés január óta, amelyet a Trading Economics elemzése szerint a termelés és az új megrendelések további csökkenése okozott.
2022 márciusa óta
folyamatosan csökkennek az új exportmegrendelések is,
és az októberi volt a legmeredekebb visszaesés az elmúlt hat hónapban. A rendelésállomány enyhe növekedése ellenére a vállalatok továbbra is kitartanak a megszorítások mellett, folytatják a létszámleépítést és visszafogják a beszerzéseket. Az üzleti hangulat a tavaly december óta legalacsonyabb szintre gyengült.
A Finimize elemzése szerint a cseh feldolgozóipar immár folyamatosan minősíthető gyengesége tükrözi az exportfüggő Közép-Európa tartós nehézségeit. Elsősorban az autóipar és a gépgyártás kerülhet még nagyobb nyomás alá, ha hamarosan nem áll helyre a kereslet a főbb partnerek, például Németország részéről.
Andrej Babis egyik legégetőbb gondja a deficit
Ilyen helyzetben veszi át a kormányzást Andrej Babis, akinek jobbközép mozgalma, az Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) megnyerte az október elején tartott parlamenti választásokat, majd villámgyorsan megállapodott a minisztériumok felosztásáról koalíciós partnereivel, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) párttal és az Autósok mozgalommal.
A parlamenti választás a gazdaságról, a bérekről, a nyugdíjakról és a jelzálogkölcsönökről szóló népszavazás volt négy inflációval és költségvetési szigorítással terhes év után. Babis béremelést, adócsökkentést és nagyobb gazdasági növekedést ígér a választóknak – ezt kell most valóra váltania a miniszterelnöki székbe visszaülő milliárdos üzletembernek, de nem lesz könnyű feladat.
Az egyik súlyos probléma a költségvetési hiány.
A leköszönő kormány a jövő évre szóló büdzsé tervezetében 286 milliárd koronás deficitet irányzott elő,
és ezt Babis ígérete szerint az új kabinet is tartani fogja. (Egy cseh korona 15,9 forint.) Ehhez azonban némi manőverezésre lesz szükség, mert „hatalmas”, legalább 80 milliárd koronás lyukak tátonganak a tervezett kiadásokat, elsősorban infrastrukturális projekteket illetően. Részletekbe azonban nem bocsátkozott.
Be kell tömni a költségvetési lyukakat
„Nem fogunk változtatni a deficiten, mert az időhiány miatt ez nem lehetséges. De mindenhol vannak hiányzó pénzösszegek, és hihetetlen, hogy a kormány olyan kiadásokat tervezett, amelyeknek a pénzügyi fedezetéről egyáltalán nem gondoskodott” – írta a hivatalba lépő miniszterelnök az X közösségi oldalon.
A lyukak egy részét betömheti, ha Babis betartja a kampányban tett ígéretét, amely szerint az állami költségvetésből nem utalnak több pénzt Ukrajnának fegyverek vásárlására.
A cseh külügyminisztérium hivatalos oldalán megjelent közlemény szerint a Petr Fiala vezette baloldali koalíciós kormány szeptemberben hagyta jóvá az Ukrajnának nyújtott
- humanitárius,
- stabilizációs,
- újjáépítési
- és gazdasági segítségnyújtási
program folytatását a 2026–2030 közötti időszakra. A finanszírozás éves keretösszege egymilliárd korona. Kérdés, hogy Babis ehhez is hozzányúl-e.
A cseh kormányfő harcra készül Brüsszellel is
Babis azonban nagy lépésekre készül az európai színtéren is, elsőként meg akarja hiúsítani az Európai Unió új kibocsátáskereskedelmi rendszerre (ETS-2) vonatkozó terveit, tudósított a Politico a kormányprogramjának kiszivárgott tervezete és a hivatalba lépő kormányfőhöz közelálló forrásból származó információk alapján.
A programtervezet szerint a kormány „elutasítja a kibocsátási jogokat”, csökkentené a „elosztási és átviteli” díjakat, mert jelenlegi formájában
fenntarthatatlannak tartja az EU zöld megállapodását,
így annak alapvető felülvizsgálatát fogja szorgalmazni.
A tervezetből az is kiderül, hogy a jövőbeli Babis-kormány „elfogadhatatlannak” tartja a belső égésű motorok 2035-től hatályba lépő tilalmát, amely ellen az európai autógyártók, valamint Friedrich Merz német kancellár és Giorgia Meloni olasz kormányfő is lobbizik – egyelőre eredménytelenül.
Babis csatlakozik hozzájuk, mert úgy véli, hogy „az Európai Unió hatalmának is vannak határai – nincs joga olyan döntéseket rákényszeríteni a tagállamokra, amelyek beavatkoznak a belső szuverenitásukba”.
