A mesterséges intelligencia korában is van fantázia a magyar mezőgépgyártásban

Egészen 2022-ig nagyon erős fellendülés volt tapasztalható a hazai mezőgéppiacon, ami kitartott 2023 elejéig, amikor viszont a kedvezőtlen gazdasági körülmények – mint például a tavalyelőtti aszály utóhatásai, a magas kamatok, az ellátási láncok nehézségei, a háború és az ukrán gabona – erősen lehűtötte a piacot – mondta az AGROmashEXPO és AgrárgépShow rendezvényen az MBH Bankkal kötött megállapodás aláírása alkalmából tartott sajtóbeszélgetésen Csanádi Tamás, Mezőgépgyártók Országos Szövetsége (Megosz) elnöke. A magyar mezőgazdaságigép-gyártást stabil iparágként jellemezte, amelynek termelési értéke tízéves távlatban magasabb, mint a géppiac termelési értéke, emellett pedig jelentős exportőr.

A Megosz elnöke elmondta, hogy a mezőgépgyártás valóban a vidék iparát jelenti, hiszen kisvárosok, esetleg falvak határában működnek a gyárak, növelve a vidék megtartóerejét. A rendszerváltás után sok iparágat sikerült Magyarországra telepíteni, de a mezőgépgyártás hagyománya korábbra nyúlik vissza, ezért érkeztek olyan befektetők is az iparágba, amelyek k+f-tevékenységet is finanszíroznak. 

A hazai mezőgépgyártóknak azonban reagálniuk kell a megváltozott körülményekre, így az éghajlatváltozásra, ezért egyrészt fejleszteniük kell a hagyományos gabona-, olajos és rostnövények termesztésének technológiáját. Emellett pedig más növények termesztéséhez, valamint az állattartás bővítéséhez szükséges műszaki megoldásokat is, már a feldolgozóipar igényeit előtérbe helyezve. 

– tette hozzá. 

A mezőgazdaságban jelen lévő innovációs irányokat ecsetelve elmondta: ne várja senki a mesterséges intelligenciától, hogy majd átveszi az ember szerepét, az általa kínált javaslatok életszerűségéről ugyanis az embernek kell döntenie, de nagy előnye, hogy rengeteg munkát elvégez. A közvetlenül a termelésre, illetve annak körülményeire vonatkozó információból most sincs hiány, de egyszerűen nincs humán kapacitás, például a precíziós eszközök által gyűjtött adatok elemzésére. 

A közös agrárpolitika (KAP) stratégiai terv keretében idén egy sor pályázatot kiírnak, de ezekből csak jövőre lesznek beruházások, remélhetőleg egy jobb gazdasági környezetben, kedvezőbb kamatok mellett. A géppiac – jellegéből adódóan, mivel a gépvásárlás gyors beruházás – már most élénkülni látszik, jó konstrukció esetén megvan a beruházási kedv – mondta Hollósi Dávid, az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója. 

– jellemezte az iparág szerepét, távlati célként nevezve meg azt, hogy a hazai gyártás magasabb szinten kapcsolódjon be az európai értékláncba.

A bank és a szövetség között létrejött partnerség fő célja, hogy a felek közösen segítsék elő a magyar gyártású gépek piacának növekedését, és növeljék az ágazat versenyképességét. Külön hangsúlyt helyeznek az ágazatban meglévő erőforrások hatékonyabb felhasználására, a modern agrártechnológiák és a mesterséges intelligencia térnyerésére.