BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Ritka pillanat: elégedettek a magyar sertéstartók az árakkal

Sok sertéstartó helyzetén fordított jó irányba, hogy tavaly a normalizálódó takarmányárak mellett is kiegyensúlyozottan magas értékesítési árak jellemezték az élő sertések piacát. A kis- és közepes méretű telepek nagy részének későn jött a „segítség”, mellettük pedig a vágóhidak és a feldolgozók is bajban vannak.

A sertéstartóknak az árakra nincs hatásuk, ezért a hatékonyságra és a költségekre kell koncentrálni – ez lehet a sertéstartók számára a legnagyobb tanulság az elmúlt évek piaci folyamatainak tükrében a Magyar Állattenyésztők Lapjában közölt ágazati összefoglaló szerint. Ma már Magyarországon is vannak olyan telepek, amelyeken jó genetikával, korszerű technológiával és jó minőségű takarmánnyal kiváló fajlagos takarmányfelhasználást és egy kilogramm körüli napi súlygyarapodást tudnak produkálni – mondta a lapnak Simon Gyula, a Topigs Norsvin Közép-Európa Kft. ügyvezető igazgatója. Az ilyen hatékonyan termelni tudó telepek 2022-ben sem voltak veszteségesek, tavaly pedig nagyon kedvező helyzetbe kerültek. 

Sertéstelep
20200316 GyulaSertéstelep Gyula határábanFotó: Imre György IGY Békés Megyei Hírlap20200316 Gyula
Sertéstelep Gyula határában
Fotó: Imre György IGY Békés Megyei Hírlap
A korszerű telepeken a nehéz piaci időszakokban is képesek a nyereséges termelésre.
Fotó: Imre György / Békés Megyei Hírlap

Elhullanak a nem versenyképesek 

A soha nem látott magasságokba emelkedett 2022-es takarmányárakat a hízóárak is követték, a tavalyi aratás után pedig a takarmányárak visszacsorogtak a normális szintre, miközben a sertéshús piacán csak kismértékű csökkenés következett be – emlékeztetett a cégvezető. Ez az időszak megmutatta, hogy azok a termelők, akik nem versenyképesek, nagyon kitettek a sertéshús áringadozásának, és a hullámvölgyek alkalmával önköltség alatti áron kénytelenek eladni. Úgy fogalmazott, hogy

emiatt a nehezebb időkben a kisebb, kevésbé hatékonyan termelő gazdák rendszerint tönkremennek

Kompenzálták a korábbi veszteségeket

A 2022-es példátlanul magas takarmányárak hatalmas károkat okoztak – értékelt a lapnak Kiss György, a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének elnöke. Rengeteg rossz minőségű gazdasági abrak szakadt be az országba, miközben a hazai növénytermesztés elvesztette a piacát. Mint hangsúlyozta: nem az a kérdés, hogy bejön-e az ukrán termény, hanem hogy a magyar exportálható lesz-e, hiszen a hazai állattenyésztés nem tudja felvenni azt a többletet, ami jelen van a piacon. Úgy véli: a takarmányvásárlások miatt az eredménynövekedés még sok termelőnél elmarad, de a sertésár-emelkedés már a harmadik-negyedik negyedévben bevételnövekedést okozott, és kompenzálta a korábbi veszteségeket. Ezért szerinte 2023 szinte minden sertéstartónak sikeresebb volt az előző évinél. Ha ez a bevételi és költségszint maradna, akkor talpra tudna állni az ágazat. 

Magyarországon jelenleg nagyon jók az árak

Látni kell ugyanakkor, hogy a gazdaságosságot rövid távon az Európai Unión belüli termelés-visszaesés és a sertéshúsfogyasztás mérséklődése közötti arányváltozás irányítja: amennyiben újra csökken a fogyasztás, az rontani fog a jelenlegi, jónak mondható piaci pozíción. 

Magyarországon jelenleg nagyon jók az árak, de ez ne tévesszen meg bennünket, hiszen nem lehet tartósan magasabb a hazai ár az európainál.

A takarmányárak viszont igazodni fognak az európai és ukrán árakhoz – vélekedett az egyesület elnöke. 

Az elmúlt években a kis és közepes sertéstartók közül nagyon sokan felhagytak a termeléssel, és Kiss György szerint ez a tendencia rövid távon fel fog gyorsulni. A beruházási támogatásokkal csak a nagy cégek élhettek, hiszen a kisebbek a bizonytalanság (uniós szabályozás, takarmányárak, sertésárak változásai) miatt nem tudják ilyen szinten elkötelezni magukat közép- és hosszú távra. Az sem segít a helyzetükön, hogy a hazai vágóhidak, húsfeldolgozók jó része még nem nőtt fel a világpiaci versenyhez sem technológiában, sem szaktudásban, ezért a felvásárlási árakat nyomva tartva próbálnak érvényesülni. 

Nagy szükség van gazdasági abrakfogyasztó állattartásra

Rengetegen belefásultak, gazdaságilag nem bírják a csatát, újak pedig nem jelennek meg, pedig az országnak nagy szüksége van gazdasági abrakfogyasztó állattartásra. Kiss György több gazdánál is azt látja, hogy 

hiába áll rendelkezésükre nagy mennyiségű abraktakarmány, mégsem hizlalnak, hanem óvatoskodnak, kivárnak.

Ezen tényezők miatt pedig nagyon erős átrendeződés történik az ágazatban. 

Fitos Gábor, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének ügyvezető igazgatója úgy véli, a támogatásokban ugyanakkor 2023-ban sem sikerült áttörést elérni. Szerinte ugyanis a Vidékfejlesztési Program állatjóléti támogatásai olyan irreális és szakmailag elfogadhatatlan követelményrendszert erőltetnének rá a sertéságazatra, amit nem lehet vállalni. Mivel nem sikerült brüsszeli jóváhagyást szerezni a sertéságazat állatjóléti támogatásaihoz, így az továbbra is nemzeti finanszírozásban marad. 

Jó hír azonban, hogy az Agrárminisztérium meghirdette a jövő évi pályázati menetrendet, amelynek része az állattartó telepek fejlesztésének támogatása. A sertéstartók bíznak benne, hogy egy sikeres év után a finanszírozás is könnyebb lesz. 

Európában nem nő a húsfogyasztás – aggódhatnak a takarmánygyártók

Globálisan ugyan emelkedik a húsfogyasztás, a legnagyobb fogyasztó régiókban, ezek között különösen az Európai Unióban, egy ideje stagnálás vagy enyhe csökkenés figyelhető meg, ami a takarmánygyártásra is kihat.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.