BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Európában nem nő a húsfogyasztás – aggódhatnak a takarmánygyártók

Globálisan ugyan emelkedik a húsfogyasztás, a legnagyobb fogyasztó régiókban, ezek között különösen az Európai Unióban, egy ideje stagnálás vagy enyhe csökkenés figyelhető meg, ami a takarmánygyártásra is kihat.

Miközben a fejlődő országokban egyre gyakrabban kerül hús a családok asztalára (a Közel-Keleten 24,7 százalékkal, 6,3 millió tonnával nőtt a takarmánygyártás, Észak- és Dél-Amerikában pedig 0,9 és 1,6 százalékkal), addig Európában a fiatalabb generációk évről évre kevesebbet fogyasztanak belőle, ez pedig kezd begyűrűzni a takarmánygyártásba. A fogyasztáscsökkenést Nyugat-Európában leginkább a pazarlás visszafogása eredményezi, ami mögött a tudatos vásárlás elterjedése és a magas élelmiszerárak húzódnak meg – áll a Magyar Állattenyésztők Lapjában megjelent elemzésben.

Dairy cows feeding in a free livestock stall
takarmány, tehén, szarvasmarha
A szarvasmarhák takarmányfogyasztása világszinten is csökkent tavaly
Fotó: GettyImages

Ez egy évek óta pozitív trendet változtatott meg a világ takarmánykibocsátásában. Ahogyan azt korábban a Világgazdaság is megírta, Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója egy előadásában elmondta: tavaly az összesen előállított 1,266 milliárd tonna táp 5,4 millió tonnával, azaz 0,4 százalékkal kevesebb, mint 2021-ben volt. Ezen belül pedig a legnagyobb csökkenés Európában volt, ahol mintegy 13 millió tonnával, 4,7 százalékkal gyártottak kevesebbet – valamivel több mint 261 millió tonnát. Emellett Ázsia termelése 0,5, Afrikáé pedig 3,9 százalékkal csökkent.

A házikedvencek tartják a frontot 

Eltérés van a világ és Európa takarmányfelhasználásában ágazatonként is: világviszonylatban a brojler, a tojótyúk, az akvakultúra- és a petfood- szektorok több, míg a sertés, a tejelő tehén és a húsmarha ágazatok kevesebb takarmányt használtak fel, mint a korábbi évben. Eközben Európában az aquakultúra és a petfood kivételével mindenhol mérséklődés tapasztalható. Legnagyobb mértékben a húsmarha- és sertéstakarmány gyártása csökkent a kontinensen: 10,1, illetve 8,3 százalékkal. A világ sertéstakarmány-felhasználásának erős csökkenését egyértelműen az európai visszaesés okozta, melyhez jelentősen hozzájárult a sertéspestisjárvány.

A sertésállomány Európában jellemző csökkenése Magyarországon is tapasztalható volt: 2022-ben 6, 2023 közepén pedig további 5,7 százalékkal volt kevesebb sertés, mint egy évvel korábban. A sertés felvásárlási ára hatalmas pályát írt le 2022 év eleje óta: a kilogrammonkénti 400 forint körüli árról másfél év alatt 770-780 forint szintre emelkedett. Az elmúlt hetekben azonban – ahogyan arra a számítani lehetett – a takarmányárak jelentős csökkenése miatt a felvásárlási árak is csökkenni kezdtek, a nagy kérdés most az, hol áll meg ez a folyamat. 

A szarvasmarha-állomány is apad, ezen belül elsősorban a tejtermelő tehenek létszáma, miközben a húsmarhaállomány évek óta tartó növekedése már a múlté, és az elmúlt évben ebben az ágazatban is enyhe létszámcsökkenés tapasztalható. A madárinfluenza miatt 2022-ben jelentős mennyiségű baromfiállományt kellett felszámolni, de ennél az ágazatnál viszonylag gyors a regeneráció, és a létszám visszaállt a 2021-es szintre.

Itthon idén több a termés, mint a tárolókapacitás

A 2022-2023-as búzaszezonban némiképp a termelés és a fogyasztás is nőtt, de 2023-2024-re a termelésben visszaesés vetíthető előre a világpiacon. Mivel a fogyasztás mértéke meghaladja a termelését, az átmenő készletek valamelyest csökkennek. A kukorica- és napraforgómag-termelés ezzel ellentétes irányban változik, míg a szójabab mennyiége folyamatosan nő. Megállapítható, hogy a 2022-2023-as változásokat a piac a következő idényre le is reagálja. Összességében mind a négy fő alapanyag termelése növekedett az elmúlt két évben, és az átmenő készletekben sem látható hiány. Jelentősebb kiesés a napraforgómag esetében látható, ami az ukrán és orosz mennyiségek elmaradásával magyarázható. 

A lap elemzése kitér arra is, hogy Magyarországon az elmúlt hat évben folyamatosan nőtt az őszi árpa vetésterülete, így az őszi búzával és a napraforgóval együtt 2018 óta idén vetették a legnagyobb területen. A repce tovább követte azt a 7-8 éves tendenciát, melynek következtében felére csökkent a területe. 

Az előző évi nagyon gyenge termés miatt jelentősen kevesebb kukoricát vetettek: a 2021-es 1,038 millió hektárt 2022-ben 695 ezer, majd 2023-ban 746 ezer hektár vetésterület követte.

A termésátlagok 2022-ben minden kultúra esetében rekordalacsonyak voltak. Az idei időjárás különösen kedvezett a repcének és a szójának, a többi kultúrának – az őszi árpának, az őszi búzának, a napraforgónak és a kukoricának – pedig erős közepes átlagot hozott. A hazai össztermés az átmenő készletekkel együtt meghaladja a hazai tárolókapacitásainkat, ahol mindemellett az a beragadt toxinos kukorica is megtalálható, amire egyelőre nincs megoldás. 

A 2022 elején kezdődőtt intenzív gabona-áremelkedés egyértelműen a háború kitörésének tudható be, amit az infláció még inkább felnagyít. Az év végén elinduló csökkenést a piac visszarendeződése és az állatállomány csökkenésével kieső kereslet árletörő hatása eredményezte.

Időzített bomba ketyeg a kukoricatermelők raktáraiban

Nehéz évük lesz a gabonatermelőknek és a feldolgozóknak is az alacsony árak, illetve a visszaeső kereslet miatt is. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy tele vannak a raktárak nagy mennyiségű toxinos kukoricával.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.