BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Vesztésre állnak a magyar gabonatermelők a világpiacon, idén már csökken is a búza vetésterülete

Változtatni kell a gabonatermelésen, a gazdálkodóknak a hatékonyság növelése érdekében szövetkezniük kell, és egyesíteniük a kisebb táblákat, ellenkező esetben elvéreznek az ukrán és orosz konkurenciával szemben – mondta a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán a Gabonaszövetség feldolgozói tagozatának elnöke.

Nincs változás a gabonapiacon, alacsony szinten maradtak az árak, sőt a tőzsdei árak sem mozdulnak jó néhány hete – válaszolta a Világgazdaság érdeklődésére Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) tanácsosa. A termelőktől az érdekképviselethez befutott adatok szerint legfeljebb egy-kétezer forintos eltérések vannak az ajánlati árakban az elmúlt havihoz képest. A termelők panaszkodnak, hogy nincs kereslet – nem is érkeztek minden megyéből adatok – továbbra is csupán a nagyon jó minőségű, és a javító búzát keresik, ez a kategória viszont most meglehetősen ritka a piacon. A kukoricánál 50 ezer forint, vagy azt némileg meghaladó az ár, ami a 8 tonnás átlagtermésnél biztos veszteség, ugyanis a MOSZ számításai szerint hektáronként 500-550 ezer forint volt a ráfordítás, vagyis ilyen árak mellett minimum 10 tonnás hozammal lenne elkerülhető a veszteség. 

Pile,Of,Corn,Inside,A,Grain,Bin.
A jelenlegi piaci helyzet arra mutat, hogy egyhamar nem lapátolják ki a gabonát a raktárakból.
Fotó: Shutterstock

Az idén megtermelt 5,6 millió tonna búza mennyiségileg jónak számít, a baj a minőséggel van, ami a szokásosnál lényegesen rosszabb, csupán 30, maximum 35 százalék felel meg az étkezési minőségi kritériumoknak, a többi nem – mondta a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán, a gabonakereskedők, -feldolgozók és takarmánygyártók érdekeit képviselő Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. Az árakról elmondta, hogy az év eleji 135-140 ezer forintos tonnánkénti búzaárak visszaestek, az aratáskori induló árak pedig 63-65 ezer forint körül alakultak.

Kulcskérdés a műtrágya

Minőségben ugyanakkor nagy a különbség az országon belül: a Dunántúlon kevés jó minőségű búza termett, ott magasabb étkezési búzaár alakult ki, a keleti régióban alacsonyabb. A nagy mennyiségű takarmánybúza eközben nyomja a piacot. Lakatos szerint minimum 2,8 millió, de lehet, hogy 3 millió tonna búzát kellene kivinni, ami szinte kizárt, hogy sikerüljön. Ezért szinte végig kínálati nyomás lesz a hazai búzapiacon – hívta fel a figyelmet.

Most egyértelműen kiderült, hogy műtrágya nélkül Magyarországon nem tudunk jó minőségű búzát termelni

– mondta Lakatos. Ugyanis kevés műtrágyát szúrtak a termelők a búza alá, mert drága volt. A hajdúsági és az észak-békési részen, valamint a Jászságban azért lett jobb minőségű termés, mert ezeken a területeken tavaly a kukoricát hamar ki kellett tárcsázni az aszály miatt, és az addig kijuttatott nitrogén a talajban maradt. Az pedig a búza alá kiszórt műtrágyával együtt már képes volt jó hatást kifejteni. 

Bige László meggondolta magát: mégsem zár be a Nitrogénművek

Napon belül gondolta meg magát a cégvezér.

Lakatos Zoltán emlékeztetett arra, hogy a sok eső miatt kukoricából sokan nagy termést vártak, de az elmaradt, noha a 8 tonna körüli termésátlag nem rossz, ráadásul az idei termés toxinmentes. A nagy gond az, hogy az ára rettentően nyomott, 50 ezer forint körüli, amiből szerinte sem lehet nyereséget termelni még 10 tonnás termésnél sem. 

A szövetkezés lehet a kiút?

A nagy kérdés az a magyar agrárium előtt, hogy mi lesz a gabonatermelés jövője, mert a következő betakarításig sem a búza, sem a kukorica nem fog elfogyni. Tudomásul kell venni, hogy ezzel az alacsony árral kell versenyezni, különösen úgy, hogy az exportpiacok egy részét el is vesztettük – mondta a vezérigazgató. Ha pedig ezek az árak tartósak lesznek, ezzel a birtokszerkezettel, ezzel a gazdaságossággal a magyar termelők nem lesznek versenyképesek a világpiacon – nyomatékosította.

El kell kezdeni „összerakni a birtokokat” nagyobb táblákban művelni a földet, amihez szövetkezeteket kellene alakítani – vetette fel. Ha ez nem történik meg, akkor a kisbirtokokat valószínűleg eladják a jellemzően idős tulajdonosaik, ami végső soron szintén koncentrációt eredményez majd, de már kevesebb embernek biztosít majd megélhetést ugyanakkora terület. Lakatos szerint most a legrosszabb döntés az lehet a termelőktől, hogy nem szórnak ki elég műtrágyát, vagy a lehető legnagyobb területet ugaroltatják.

A tavalyi év drámai volt a kukoricatermesztőknek.

Az viszont már most látszik, hogy a búza vetésterülete 7-10 százalékkal kisebb lesz, és még kérdés, hogy akik tervezték, de eddig nem sikerült vetniük, a csapadékos időjárás miatt tudnak-e a következő másfél-két hétben. Nekik már az lesz a kérdés, hogy szabad-e búzát vetni november végén, december elején.

Nem a mennyiségek miatt lett szomorú az őszi betakarítás

Az Agrárminisztérium e hét elején azt közölte, hogy teljesen befejeződött a napraforgó, a szója és a burgonya betakarítása. A napraforgó termés mennyisége 2 millió tonna, a hektáronkénti hozam országosan 3 tonnás, szemben a tavalyi 1,8 tonnával. A szója betakarítása 58 ezer hektárról 177 ezer tonna mennyiséget eredményezett, így a hektáronkénti termésátlag valamivel több, mint 3 tonna. A burgonya 27 tonnás hektáronkénti termésátlaggal és 161 ezer tonnás végeredménnyel zárt. A cukorrépa betakarítása felénél tart, 58 tonnás hektáronkénti átlaggal, 431 ezer tonna országos eredménnyel. A kukorica országos termésátlaga 8 tonnára emelkedett hektáronként, 89 százalékos betakarási szintnél a már betakarított összmennyiség meghaladja az 5,3 millió tonnát. A napraforgó termésátlagai országosan eléggé kiegyensúlyozottak, a kukorica esetében régiónként nagyobbak az eltérések: míg a Dél-Alföldön alig éri el a 6,2 tonnát az átlaghozam, addig Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon 8,9 tonna körül alakult.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.