Uniós mézalku: Brüsszelben nagy az öröm, itthonról puhának tűnik a tervezett szabályozás

Közleményben üdvözölte az Európai Bizottság az Európai Parlament (EP) és a Tanács által elért politikai megállapodást, amely 

• a mézre, 
• gyümölcslevekre, 
• lekvárokra és 
• tejre vonatkozó meglévő forgalmazási előírások felülvizsgálat, illetve megerősítésé célozza. 

A közös megnevezéssel úgynevezett „reggeliről szóló irányelvek” kollektív szabályokat állapítanak meg e termékek összetételére, kereskedelmi elnevezésére, címkézésére és kiszerelésére. Az uniós testület megfogalmazása szerint a cél a belső piaci szabad mozgás biztosítása, valamint a fogyasztók segítése a döntéshozatalban.

A felülvizsgált irányelvek szerint változik a méz kötelező eredetmegjelölése, mégpedig úgy, hogy a mézkeverékek származási országait csökkenő sorrendben kell feltüntetni a címkén, az egyes származások százalékos arányával. 

A tagállamok ugyanakkor csak akkor írhatnak elő százalékos arányt a négy legnagyobb részre vonatkozóan, ha azok 

Kulcs lehet a nyomon követés

Az EP és a Tanács felhatalmazták a Bizottságot arra, hogy egyebek mellett mindenki számára elérhető elemzési módszereket vezessen be a méz cukorral való hamisításának kimutatására, dolgozzon ki egységes módszertant a méz eredetének nyomon követésére, illetve olyan kritériumokat iktasson be, amelyek alapján kizárható a túlmelegedett méz kereskedelmi forgalomba hozása.

A jelenlegi uniós irányelv szerint a több országból származó mézkeverékek estén az „EU-s országokból származó mézkeverék”, az „EU-n kívüli országokból származó mézkeverék”, illetve az „EU-országokból és EU-n kívüli országokból származó mézkeverék” kifejezéseket kell feltüntetni. A szakmabeliek szerint ezek a megnevezések arra alkalmasak, hogy elfedjék a valós származási országot, mert a fogyasztók számára ez egyre fontosabbá vált – a kínai mézzel szemben például erős fenntartásaik vannak.

A tavaly augusztusban – féléves türelmi idővel – bevezetett módosított magyar szabályozás a jelenlegi uniósnál szigorúbb, de

A hazai rendelet szerint mézkeverékek esetén kötelező feltüntetni valamennyi származási országot, méghozzá a felhasznált mézek tömeg szerinti csökkenő sorrendben. A „Reggeli irányelvek” esetében is hasonló regulákat javasolt a magyar kormány, és azt az álláspontot képviselte, hogy valamennyi származási országot fel kelljen tüntetni a címkén, az ország megnevezése mellett pedig kötelező legyen feltüntetni a pontos százalékos arányt, plusz-mínusz 5 százalékos tűréshatár megengedésével. A hazai szakmabeliek szerint ugyanakkor a méz eredetének nyomon követésének bevonása a szabályozásba, lényeges előrelépésnek nevezhető, mint ahogyan az is, hogy a származási országokat a látómezőben – tehát nem a kisebb „hátsó” címkén – kell feltüntetni.

Nőhet a lekvárok gyümölcstartalma 

A „Reggeli irányelvek” keretében a gyümölcslevekről szóló szabályozást a termék innovációinak és az új fogyasztói igényeknek megfelelően módosítják. Három új kategóriát vezetnek be: 

• csökkentett cukortartalmú gyümölcslé,
• csökkentett cukortartalmú gyümölcslé koncentrátumból és
• tömény, csökkentett cukortartalmú gyümölcslé néven.

A gyártóknak lehetőségük lesz feltüntetni a gyümölcslevek címkéjén, hogy a termék csak a természetben előforduló cukrokat tartalmaz, egyértelművé téve, hogy

Ez egy olyan jellemző, amelyet a fogyasztók többsége számára nem ismert.

A lekvárokban pedig magasabb kötelező gyümölcstartalmat írnak elő, a minimálisan előírt mennyiség növelésével: 

• a szimplán lekvároknak nevezett termékek esetén kilónként 350-ről 450,
• az extra lekvárokban pedig 450-ről 500 grammra.

Ez javítja a minimális minőséget és csökkenti a cukortartalmat.

A tej címkézése egyszerűsödik, a laktózmentes dehidratált tej is engedélyezett lesz.

Ezt a politikai megállapodást most a társjogalkotóknak formálisan jóvá kell hagyniuk. A végleges szöveg közzététele után 20 nappal történő hatálybalépéstől számítva a tagállamoknak 18 hónap áll rendelkezésükre, hogy átültessék az új rendelkezéseket nemzeti jogukba, és további 6 hónap áll rendelkezésükre ahhoz, hogy azokat az EU egészében alkalmazni lehessen.