Előrelépést jelent a mézalku, de túl hosszú idő telik el az új szabályok bevezetéséig
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMagyar kezdeményezésre, a méztermelők érdekeinek megfelelően a jövőben az üvegeken kötelező lesz feltüntetni a méz származási helyét és pontos százalékos arányát az unióban – reagált az Agrárminisztérium (AM) az uniós politikai megállapodásra, amely a „reggeliről szóló irányelvek” ügyében jött létre. Emlékeztettek arra, hogy még 2019 novemberében született meg a magyar javaslat a mézirányelv módosítására, amely a származásjelölés szigorítására vonatkozott. Az AM szerint az Európai Tanács és az Európai Parlament között született megállapodás a magyar céloknak és a gazdák érdekeinek megfelel, így egyértelmű lesz a vásárlók számára, hogy milyen országból származó mézek, milyen arányban találhatók meg az adott termékben.
Fotó: Shutterstock
Az Agrárminisztérium jelezte, hogy a jövőben minden származási országot fel kell majd tüntetni csökkenő sorrendben a mézkeverékek címkéjén a pontos százalékarányok megjelölésével. Az utóbbi viszont még nem egyértelmű, ugyanis a bizottság közleménye szerint a tagállamok élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy csak a négy legnagyobb mennyiségben használt összetevő százalékos arányának feltüntetését követelik meg, ha azok a mézkeveréknek több mint 50 százalékát teszik ki. Mint korábban megírtuk, a tárca álláspontja némileg szigorúbb szabályozást várt el, ugyanakkor több szempontból ez a terv is előrelépést jelent.
Uniós mézalku: Brüsszelben nagy az öröm, itthonról puhának tűnik a tervezett szabályozásA mézügyben különösen aktív magyar agrárdiplomácia a most bejelentetteknél szigorúbb szabályozásért lobbizik. |
A tárca közleménye arról is szól, hogy a szigorításnak köszönhetően a fogyasztók könnyebben megtalálhatják a minőségi magyar mézeket, amelyek vásárlásával nemcsak a magyar méhészeket, hanem a biológiai sokféleség megőrzését is támogatják. Másrészt pedig
a kötelező, pontos százalékot tartalmazó származásjelölés hatékonyan segítheti a bizonytalan eredetű, kétes minőségű, az unión kívülről érkező mézek elleni fellépést.
Az úgynevezett „reggeliről szóló irányelvek” – amelyek a mézen kívül a lekvárokra, a gyümölcslevekre és a tejre is kiterjednek – ügyében született ideiglenes politikai megállapodás megnyitja az utat a mézhamisítás elleni hatékonyabb küzdelemhez – értékelte a tanács és az Európai Parlament egyezségét az európai gazdálkodókat és szövetkezeteket tömörítő Copa–Cogeca. Ahogyan az érdekképviselet közleménye fogalmazott: ez további nyomon követhetőséget, minőséget és átláthatóságot biztosít a fogyasztók számára a méz, a gyümölcslevek, a lekvárok és a dehidratált tej esetében.
Annak ellenére, hogy elmarad az Európai Parlament ambiciózus álláspontjától, az eredmény egy nagyon szükséges és régóta várt előrelépés
– áll az érdekképviselet közleményében.
A Copa és a Cogeca egyik kulcsfontosságú követelése a méz eredetének a címkén való feltüntetésére és a mézkeverékek származási országonkénti pontos százalékos arányának csökkenő sorrendben történő bemutatására vonatkozott. A megállapodás szerintük is jelentős előrelépés az uniós mézpiac átláthatóságának növelése, valamint a mézhamisítás elleni küzdelem felé.
Ennek ellenére a Copa és a Cogeca mélyen sajnálja, hogy a megállapodás szerinti intézkedéseket öt éven belül kell elfogadni. Szerintük ez az intézményi lassúság ellentétben áll azzal, hogy milyen sürgősen kellene a méhészek helyzetén javítani.
