A részletes adatok is megerősítik, hogy a tavalyelőtti történelmi aszály nem az adott évben rengette meg a mezőgazdaságot: a kettős könyvvitelt végző mezőgazdasági társas vállalkozások adózás előtti eredménye például mintegy másfélszeresére, a 2021-es 238,6 milliárdról 355,4 milliárd forintra bővült egy év alatt – írja a Magyar Állattenyésztők Lapja. Az ilyen mértékű eredménynövekedés az elmúlt éveket tekintve is kiemelkedőnek számít, reálértéken számolva a magas ellenére is 30,1 százalékos volt.
Fotó: Lang Róbert / Somogyi Hírlap
Fordítottak a sertéstenyésztők: 14,8 milliárd forintos jövedelemmel zárták az évet
Az állattenyésztés tavaly lényegesen jobb évet zárt, mint az ágazati szinten veszteséges növénytermesztés, de már 2022-ben is jobban teljesített, mint a korábbi években a vezető szerepet betöltő szántóföldi ágazatok. Az előző esztendőhöz képest elkönyvelt jövedelemtöbblet fele, 59,1 milliárd forint (50,6 százalék) származott az állattenyésztő gazdaságoktól. Az állattenyésztési szakágazatok körében a tejhasznúszarvasmarha- és a baromfitartók hasonló mértékű, 20 százalék körüli arányban járultak hozzá a növekményhez. A mintegy 22 milliárd forintnak megfelelő jövedelemtöbblet következtében a szarvasmarha-szakágazat adózás előtti eredménye 45,7, a baromfié pedig 32,5 milliárd forintra emelkedett. A sertéstenyésztők fordítani tudtak: a 2021. évi veszteséges termelést követően, 2022-ben 14,8 milliárd forintos jövedelemmel zárták az évet.
A különféle tömegtakarmány-fogyasztó állatok tartásával foglalkozó társas vállalkozások, azaz az egyéb szarvasmarha, ló, lóféle, juh és kecske tenyésztése szakágazatokban tevékenykedők összességében nem járultak hozzá a jövedelemtöbblethez, mivel ezek adózás előtti eredménye együttesen kismértékben (83,6 millió forinttal 8,3 milliárd forintra) csökkent.
A tejhasznú szarvasmarha-, illetve a sertéságazatban a hat legnagyobb jövedelembővülést elérő gazdaság együttesen akkora mértékben növelte adózás előtti eredményét, hogy az a szakágazat jövedelemtöbbletének megközelítőleg a felével volt egyenértékű.
Csökkent a megtermelt mennyiség, nőttek az árak
A baromfitenyésztő gazdaságoknál ugyanennek az aránynak az eléréséhez tíz üzemre volt szükség.
A statisztikákból kiderül az is, hogy a legnagyobb jövedelemnövekedést elérő ágazatok köre eltérően alakult az egyes vármegyékben: miközben a jövedelemtöbblet túlnyomó többsége a dunántúli régióban a növénytermesztésből, addig az ország keleti részén az állattenyésztésből származott.
A jövedelem növekedésének hátterében elsősorban az árak dinamikus emelkedése áll, miközben a megtermelt mennyiség a legtöbb ágazatban csökkent.
Mindezek eredményeképpen az állattenyésztéssel foglalkozó társas vállalkozások értékesítésből származó nettó árbevétele 279,5 milliárd forinttal (29,3 százalékkal) 1234,3 milliárd forintra bővült, ami az infláció figyelembevételével együtt is számottevő. Azon belül is a belföldi értékesítés nőtt a leginkább, 242,5 milliárd forinttal, miközben az exportértékesítés 37 milliárd forinttal bővült. A belpiaci eladások növekedéséhez a baromfitenyésztő társas vállalkozások járultak hozzá legnagyobb mértékben, 102,5 milliárd forinttal, ami főként abból adódott, hogy az élő állatok termelői ára 47,6 százalékkal emelkedett 2022-ben, miközben a baromfiállomány 12 százalékkal csökkent.
Ezenkívül a tejhasznúszarvasmarha- és a sertéstenyésztés érdemel kiemelést, amelyek egyaránt 50 milliárd forintot meghaladó bevételnövekedést értek el.
