Ki nem találná, hova viszik a magyar bárányokat húsvétkor
A tavalyi időjárás kedvezőbben befolyásolta gazdálkodásunkat, az év folyamán jelentős mennyiségű szálastakarmányt lehetett betakarítani, a gabonaárak jelentősen csökkentek, a tápárak pedig mérséklődtek. Ennek következtében kedvezőbb helyzetben teleltek az állatok. 2023-ban egyébként az előző évhez képest kismértékben csökkent a juhtartók száma és az általuk tartott anyaállatok létszáma is. A 2022-es aszály miatt a tenyésztők jelentősen kevesebb nőivarú utánpótlást hagytak meg, de a szakmabeliek remélik, hogy a jobb takarmányhelyzet visszapótlásra sarkallja őket. A keresleti piac, a jó átvételi árak és a támogatások megállíthatják az állománycsökkenést – áll a Magyar Állattenyésztők Lapja juhpiaci elemzésében.
A juhnak van a legdrágább húsa
Az európai juhhúspiacon erőteljesebb mértékben indult növekedésnek az import juhhús aránya. Az európai juhhústermelésben is visszaesés tapasztalható, a csökkenő juhállomány, a megnövekedett takarmány- és termelési költségek, az alacsonyabb gyephozamok és a nemrégiben megjelent juhhimlő miatt.
Bár a juhhús a legdrágább húsfajta, az európai fogyasztók körében elfoglalt sajátos pozíciója miatt kedvezőbb helyzetben van vallási és kulturális okokból más húsfajtákhoz képest. Előrejelzések szerint a juhhúsfogyasztásban az inflációs környezet ellenére is enyhe növekedés várható, ezt az igényt azonban a belső kínálat hiányában behozatallal lehet kielégíteni. Összességében az uniós behozatal 2023-ban 10 százalékos növekedést ért el a 2022-es évhez képest, és ez a tendencia várhatóan 2024 első félévére is fennmarad.
Ezekből is következik, hogy az uniós a juhágazat előtt fejlődési lehetőség áll, de ahhoz, hogy a folyamatosan növekvő keresletet ki tudják elégíteni, szükség van a termelési körülmények javítására, a belső piaci kereskedelmi lehetőségek erősítésére.
A hazai bárányfogyasztás elenyésző, irány az export
A hazai báránypiaci lehetőségek továbbra is jó, hiszen a húspiacon továbbra is keresleti helyzet van a magyar termékek iránt. A hazai bárányfogyasztás elenyésző, így továbbra is az export jellemzi a báránypiacot, bárányok 90 százalékát viszik ki az országból. Európában növekszik a kereslet a juh- és a bárányhús iránt, az EU önellátottsági szintje 95-ről 88 százalékra. A magyar termelők számára örvendetes, hogy a korábban egypiacos rendszer az utóbbi években megváltozott:
- Olaszországba túlnyomórészt a 12-16 kilogrammos vágott súlyú kategóriában szállítanak a magyar termelők, míg
- Franciaországba,
- Belgiumba,
- Németországba,
- Ausztriába és
- Hollandiába a 16-18 kilogrammos vágott súlyú, vagy ennél is nagyobb bárányok kerülnek, de jelentős a közel-keleti piac is.
Az árak mérsékelten növekedhetnek idén, de közel sem arra a szintre, mint ami a megelőző éveket jellemezte.
Az utóbbi években rengeteget változott a báránypiac, és ezeknek a változásoknak számos pozitív hozadéka van. A piac szinte egész évben igényli a bárányokat, megszűnt a szezonalitás, vagyis nem csak a három nagy olasz ünnep környékén nagy a forgalom.
Húsvétkor Olaszországba viszik a magyar bárányokat
Más mezőgazdasági ágazatokban azt mondják, hogy a feldolgozott áru sokkal jobban értékesíthető, és a bevétel is sokkal nagyobb, mint a „feldolgozatlan” esetében. Azonban a bárányokra ez nem teljesen igaz. Szükség volna hazai vágóhidakra és feldolgozott árura, viszont egyes piacokat csak az élő állatok érdeklik, egyrészt a tradíciók miatt, másrészt mert a frissen vágott bárányhús sokkal értékesebb. Az állatvédők élőállat-szállítás elleni törekvései előbb-utóbb célt érnek, ami rákényszeríti az ágazatot, hogy a feldolgozás felé lépjen.
Húsvétkor az itthon tartott bárányok túlnyomórészt Olaszországba kerülnek, ahol a katolikus hagyományok és a gasztronómiai szokások miatt ezen az ünnepen kedvelt étel.
A húsvét és a ramadán idei egybeesése – a húsvétvasárnap március 31-én lesz, míg a ramadán március 10-től április 8-ig tart – fokozott keresletet jelent Olaszországon kívül Franciaországból, Németországból, Belgiumból és Hollandiából is.
A hazai piacon 2023 év első felében jelentős fogyasztáscsökkenést tapasztalhattunk, 25 százalékkal csökkent a belföldi forgalom az előző évhez képest. Az év második felében kismértékben nőtt, de még mindig nem érte el a bázisévit, ami a vásárlóerő csökkenésével magyarázható.
