Leírták a németek: félnek az új lengyel elnöktől, mint a tűztől, Nawrocki leszámolhat velük – de trükkös Lengyelország gazdasági csodája
Karol Nawrockit augusztusban iktatták be Lengyelország új elnökének, akit a jobboldali Jog és Igazságosság Párt (PiS) támogat. A német média ennek kapcsán arról írt, hogy a lengyel elnök politikai irányvonala és retorikája nehéz kapcsolatokat sejtet Németországgal és az Európai Unióval.
Nawrocki a választási kampányában és beiktatási beszédében egyértelműen ellenezte, hogy az országok további jogköröket adjanak az uniónak. Elutasítja az euró bevezetését és az EU migrációs paktumát, valamint hangsúlyozza Lengyelország szuverenitását. Berlint azzal vádolta, hogy migránsokat küld a lengyel határhoz.
A német lapok arra számítanak, hogy Németország és Lengyelország között nőhetnek a feszültségek. Érdemes megemlíteni, hogy Nawrocki Ukrajna támogatását elsősorban történelmi emlékezettel összefüggő feltételekhez köti, például a volhíniai mészárlás áldozatait rejtő ukrajnai tömegsírok feltárásához. Ezt Kijev 2017-ben leállította. Az új elnök törekszik az Egyesült Államokkal ápolt kapcsolatok elmélyítésére. De más irányok is vannak, Nawrocki fontosnak nevezte a viszonyt a balti államokkal, valamint a Három Tenger Kezdeményezés és a Bukaresti Kilencek formátumában folytatott együttműködést is.
Trükkös a lengyel gazdaság
A lengyel gazdaság 2025 első negyedévében éves szinten 3,2 százalékkal bővült, ami megfelelt a korábbi előzetes becsléseknek, és enyhe lassulás a 2024 negyedik negyedévében mért 3,4 százalékos növekedéshez képest. A kiskereskedelmi forgalom júliusban 2,2 százalékkal nőtt, míg a munkanélküliségi ráta 5,2 százalékra emelkedett.
Az infláció júliusban 3,1 százalékra csökkent éves összevetésben a júniusi 4,1 százalék után. Lengyelország 2,7 százalékos növekedést produkált az elmúlt három évben, ami a legmagasabb a környező országok között. Ám ez a növekedés jókora államadósság-emelkedéssel és laza fiskális politikával járt: az államadósság 6,5 százalékponttal nőtt az időszak alatt.
A reálbérek 8,3 százalékkal emelkedtek az utóbbi három évben, bár a foglalkoztatottság csak 72,5 százalékos. Az elemzők arra számítanak, hogy a lengyel gazdaság idén 3,2-3,6 százalékkal nőhet. Az infláció várhatóan tovább mérséklődik, ami támogatja a fogyasztás növekedését. Kockázatot jelentenek a globális kereskedelmi bizonytalanságok, például a vámok.
Csakhogy mindemellett a lengyel gazdaságnak van egy másik arca is. Erről Orbán Balázs írt a közelmúltban. A miniszterelnök politikai igazgatója arra mutatott rá, hogy ez a hitelből növekvő kategória, ahogy Romániában is.
A vizsgált időszakban ez a két ország valóban számottevő gazdasági növekedést tudott elérni: az elmúlt három év átlagában Románia 2,4 százalékos, míg Lengyelország 2,7 százalékos bővülést mutatott fel – ez a két legnagyobb növekedés a vizsgált országok közül.
Ám e növekedés jelentős eladósodás és laza fiskális politika mellett valósult meg.
Románia államadóssága ugyanezen időszakban 6,9 százalékponttal, míg Lengyelországé 6,5 százalékponttal emelkedett. A legnagyobb növekedés tehát a legnagyobb eladósodással párosult. Hasonló tendencia érvényesült a költségvetési egyenleg romlása tekintetében is: a román egyenleg 2,9 százalékkal romlott, míg a lengyel 3,2 ponttal.
Lengyelország meglépné azt, amit Magyarország már régen – örülhetnek a kisbefektetők
A lengyel kormány új, adómentes befektetési programot indítana a háztartások számára, ami három év alatt akár a GDP 2,5 százalékát is mozgósíthatná a gazdaság élénkítésére. A program célja, hogy növelje a lakossági beruházási kedvet, és hosszú távon fokozza Lengyelország versenyképességét.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.