Hogyan is került át több mint egymillió magyar a középosztályba?

A magyar kormány komoly eredményeket ért el a gyermekes családok helyzetének javításában 2010 óta. Ahogy arról már korábban is írtam: mostanra több mint egymillió honfitársunk került ki a szegénység és társadalmi kirekesztettség kockázatából, közöttük 350 ezer gyermek. Az Eurostat adatai szerint 2010–2023 között 1,18 millió fővel kevesebben éltek hazánkban a szegénység vagy társadalmi kirekesztés kockázatával fenyegetve, közülük 800 ezer fő olyan háztartásban élt, ahol nevelkedett kiskorú gyermek is. 

Az Európai Unió a lakosság életkörülményeinek vizsgálatára a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával élők arányát mérő komplex mutatót (AROPE) használja. Ez egy kötelezően előírt, sztenderd, tehát országonként összehasonlítható adatokat eredményező index.

Hazánkban az ezredforduló idején 2007-ig javultak a lakosság életkörülményei, utána jelentős romlást szenvedtünk el, 2010-re a legrosszabb mutatójú országok egyike lettünk. A romlás a gyermeket nevelő háztartásokban élők esetében jóval nagyobb mértékű volt, mint a gyermekteleneknél, így a gyermekesek kockázatának többlete a korábbi négy százalékpontról megduplázódott, 2010-ben nálunk jelentette a gyermeknevelés a legnagyobb anyagi hátrányt az egész Európai Unióban.

A családok anyagi biztonságérzete jelentős mértékben csökkent ebben az időben, ami visszafogta az amúgy is alacsony gyermekvállalási kedvet, a termékenységi rátánk 2011-re történelmi mélypontra zuhant és az unió legrosszabbja lettünk. Ugyanekkor a pénzügyi válság idején Szlovéniában például nőtt a termékenységi ráta, de a fenti diagramból jól látszik, hogy náluk a gyermekes háztartásokban alacsonyabb volt a szegénységi kockázat, mint a gyermekteleneknél. 

A termékenységi rátával nemcsak korrelál a gyermekesek szegénységi kockázatának többlete, hanem oksági kapcsolat is kimutatható köztük. Nemrég az NKE Európai Tükör című szakkiadványában írtam erről. A gyermekvállalási kedv abban az esetben tud nőni, ha az utódok nevelése egy társadalomban nem jár többlet szegénységi kockázattal, azaz csak azért, mert valaki gyermeket vállal, nem fog feltétlenül rosszabbul élni a gyermekteleneknél. 

Ezért volt égetően szükséges 2010-ben a családbarát fordulat, a gyermeket nevelő családok életkörülményeinek javítása. A legjelentősebb intézkedések születésszám növekedést is hoztak, például az Eurostat adatai szerint Magyarországon az ezredforduló óta a születésszám legnagyobb éves növekedése 2014-ben volt, a gyed extra bevezetésének évében. Mivel azonban a 20–40 éves női korcsoport a 2010-es több mint másfél millió főről mára közel 1,1 millióra csökkent – hisz a rendszerváltás utáni időszakban született jóval kisebb létszámú korcsoport van most a legaktívabb szülőképes korban –, ezért a születésszámok olyan mértékben nem tudtak javulni, mint a termékenységi ráta. A 2011-es minimumunkról 2021-re 1,61-re emelkedtünk. 2022-től azonban a szomszédunkban kitört háború, az unió hibás gazdaságpolitikája, az unióban erősödő migrációs problémák híreinek hatására olyan mértékben romlott a családok biztonságérzete, hogy a termékenységi rátánk is csökkent. Azonban csökkenésünk az egyik legkisebb volt az unió tagállamai között, így még 2022-ben és 2023-ban is előre tudtunk lépni a listában. 2023-ban Magyarországon volt a 3. legnagyobb termékenységi ráta az unióban. 

Ugyan az unió még nem adta ki a tavalyi hivatalos adatokat, de a helyi statisztikai hivatalok előzetes adatait vizsgálva sem várok visszalépést az országok sorrendjében. 

Az elmúlt években minden országban visszaesést tapasztaltunk, a legnagyobb mértékű termékenységi ráta csökkenés Csehországban, Észtországban, Írországban, Romániában tapasztalható, a születések számarányában pedig Lengyelország a legnagyobb visszaeső. Mindegyik országban alacsony a bevándorlók aránya. 

Mi hozzájuk viszonyítva még sokkal jobb helyzetben vagyunk ugyan, de ez azért nem vigasztalhat bennünket. A kisebb romlás egyértelműen a hatékony családtámogatási rendszerünknek köszönhető. S most itt az ideje, hogy még tovább erősítsük ezt a védőhálót. 

Az új intézkedések – 3 százalékos fix kamatozású lakáshitel az első lakás vásárlóknak, az édesanyák szja-mentességének kiterjesztése a két- és háromgyermekesekre, a családi adókedvezmények megduplázása stb. – minden bizonnyal ismét javulást jelentenek az életkörülményekben a gyermeket nevelőknél és azoknál is, akik még a gyermekvállalás előtt vannak, illetve már felnőttek a gyermekeik.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek az intézkedések úgy tudnak hatásosak maradni, ha stabil a foglalkoztatás. A családtámogatási rendszerünk alapja az erős munkaerőpiac, mert a hangsúly már nem a segélyezésen, hanem a munkaalapú rendszerünkön van. A segélyekkel milliókat nem lehet kivezetni a szegénység kockázatából. Hazánkban soha nem látott mértékben bővült a foglalkoztatás tizenöt év alatt, erről bővebben itt írtam. A 2025 első negyedéves legfrissebb Eurostat-adatok szerint az 5. legnagyobb a 20–64 évesek foglalkoztatási rátája a tagországok között. 

Fontos hangsúlyozni azt is, hogy egyre többen térnek vissza hazánkba a korábban külföldre költözők, a külföldi betelepülők mellett. A nemzetközi vándorlási egyenlegünk az Eurostat adatsorában az összes évben, 1995 óta pozitív, azaz többen költöznek hozzánk, mint ahányan elköltöznek tőlünk. 2024-ben a beköltözők harmada, közel 30 ezer fő visszaköltöző magyar állampolgár volt, s mellettük még 10 ezer fő külföldön született magyar állampolgárt is mutat a statisztika.

Összegezve 

1. Középosztály kiszélesedése: a szegénységi és társadalmi kirekesztettségi kockázattal élők száma 2010–2023 között több mint egymillió fővel, köztük 800 ezer gyermekes háztartásban élővel csökkent, amelyből 350 ezer a gyermek. 
2. Nálunk javult az unióban a 2. legnagyobb mértékben a szegénység vagy társadalmi kirekesztés kockázatával élők aránya a gyermekes háztartások tagjai között.
3. 2011–2023 között nálunk nőtt a legnagyobb mértékben a termékenységi ráta az unióban.
4. 2023-ban Magyarországon volt a 3. legnagyobb a gyermekvállalási kedv (termékenységi ráta) az Európai Unióban.

A családok életkörülményeit javító intézkedések Magyarországon már minden szegmensre hatnak.  Ezeket az eredményeket nem lehetett volna elérni pusztán a kisgyermekesekre fókuszálva. Ezért is van óriási jelentősége az édesanyák szja-mentességének, amely több lépcsőben kortól függetlenül egész életükben jár minden két- és többgyerekes édesanyának. 

Időközönként érdemes mérleget vonni a már elért eredményeinkről, s objektíven nézni a számainkra, hiszen lassan újra itt az ideje, hogy kiálljunk a kormányzati politika mellett. Addig is ne hagyjuk, hogy félrevezessenek minket mindenféle megalapozatlan, a tényeknek ellentmondó álhírekkel.