Napraforgó: jók vagyunk benne, idén mégis kevesebbet termelünk belőle

Az előrejelzések szerint idén kisebb lesz a vetésterület a nagyobb napraforgó-termesztő országokban, de a csökkenés mértéke körül nagy a bizonytalanság. A termelés visszafogását az alacsony terményár, a lassan apadó készletek és a mérséklődő termelői nyereség okozza. A napraforgó-piac főszereplői 

• Oroszország és 
• Ukrajna, majd
• Románia, 
• Bulgária, 
• Franciaország és 
• Magyarország követi ezeket. 

Az orosz–ukrán háborús konfliktus mindenképp hatással van az európai mezőgazdaságra, főleg a szántóföldi növényekre, mivel az ukrán gabona- és olajosnövény-export az Európai Unió felé fordult, nehezen leküzdhető versenyt okozva ezzel a tagországok termelőinek – áll a vetőmagtermelő Syngenta elemzésében.

Magyarországon a napraforgó szinte folyamatos növekedésben volt az elmúlt 20 évben és előfordult, hogy a terület már meghaladta a 700 ezer hektárt is. Idén a szakértők azonban itthon is csökkenésre számítanak: a prognózis szerint 600-650 ezer hektár közé várható a vetésterület. 

A napraforgót döntően olajként (étkezési és ipari) és a feldolgozásból származó takarmányként, valamint kisebb részét étkezési és madáreleség célú napraforgómagként használják fel. A belföldi felhasználás mellett fontos exportcikkünk.

A magyar országos termésátlag kiemelkedő a szomszédos országok között, és Magyarországon a harmadik legfontosabb szántóföldi növény a napraforgó, amely a klímaváltozás hatására szélsőségessé váló csapadékhoz is az egyik legjobban adaptálódó növényünk. 

Az egyre kiszámíthatatlanabb időjárási anomáliák és hőségnapok pedig a napraforgót kevésbé érintik, mint a kukoricát vagy a repcét – állítják a Syngenta szakértői.