Az idei tavaszi vetési szezonra a szokásosnál később indult a vetőmagok értékesítése – mondta el a Világgazdaságnak Polgár Gábor, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) ügyvezető igazgatója. Ez jelentős változás, hiszen a korábbi években az volt a jellemző, hogy egyre korábbra kúszott be a szezon indítása, és abban volt verseny a cégek között, hogy ki hirdet hamarabb árat.
Annak, hogy a tavalyi év második felében a tavaszi vetési szezonra szóló igények minimálisra csökkentek, több oka is van. Egyrészt hatott a piacra a terménypiaci árak alacsony szintje, az ebből adódó bevételcsökkenés és a termelők elbizonytalanodása, hogy milyen növényt érdemes tervezniük a vetésforgóba. Az is késleltette a termelői döntéseket, hogy a támogatási rendszerben bizonytalan volt az ugaroltatás lehetősége, és az őszi vetések alakulása is szempont volt. Mindezek tetejében pedig azt sem szabad elfelejteni, hogy a szántóföldi növénytermesztők likviditási problémákkal küzdenek.
Az őszi búza vetésterületének nagyságáról még most sincsenek pontos adatok, az azonban bizonyos, hogy az őszi búza termőterülete csökkent az előző szezonhoz képest. A VSZT-hez érkező információk alapján az is kijelenthető, hogy a repce területe is tovább csökkent. Közben pedig nyomás van a gazdálkodókon, hogy valamit azért termelni kell – mondta Polgár Gábor.
A vetőmag-forgalmazóktól gyűjtött információk alapján a kukorica vetésterülete minimálisan növekedhet az idén.
Emlékezetes, hogy tavaly a 2022-es aszály által okozott sokk a kukorica vetésterületének csökkenésével is járt. Most valószínűsíthető a korrekció, de ennek mértéke nem ismert.
A napraforgó területének várható alakulása ugyanakkor még meglehetősen bizonytalan, elsősorban a feldolgozóipari igények függvényében alakul. Ezt figyelembe véve a VSZT szerint a jelen helyzetben minimális csökkenés várható. Az árak visszaestek, miközben tavaly napraforgóban és kukoricában is rekordközeli termést takarítottak be, de a nagy mennyiség csak az értékesítési nehézségeket növelte.
Étolajár-csökkenés: a fogyasztók örülnek, az agrárexportőrök kevésbéHiába nőtt a növényolajexport mennyisége, a kivitt agrár- és élelmiszeripari termékek közül mégis ennek a mennyisége csökkent a legjobban. Értékben egyébként egyaránt 1,3 százalékkal bővült az és az is 2023-ban, miközben a külkereskedelmi egyenleg 1,5 százalékkal emelkedett. |
Szójavetőmagra eközben megnövekedett az igény. Így most – szemben az általános vetőmagpiaci trenddel – a szójánál korán indult a szaporítóanyag értékesítése, és gyorsan le is zárult, mert
sok forgalmazónál hamar elfogyott a vetőmag.
Az ilyen, hitelen fellépő nagy igényekre ugyanis nehéz felkészülni, a vetőmagtermelőknek egy-két évre előre kell látniuk, egy ilyen volatilis piacon azonban ez nem realitás. A szója népszerűségének növekedésében az alacsony gabonaárak mellett az is benne van, hogy azok az öntözhető területtel rendelkező zöldborsó- és csemegekukorica-termelők, akik konzervgyárak megrendelései híján kiszorultak a termeltetésből, olyan intenzív, nagy bevételt produkáló növényt kerestek, amelyik meghálálja az öntözést. A szója pedig ilyen lehet.
Megfigyelhető az is, hogy nagyon megnőtt az igény olyan kultúrák vetőmagjai iránt, amelyeket régebben termeltek, de egy ideje kikoptak a vetésforgóból, illetve néhány korábban itthon nem termelt növényt is keresnek.
Így például hirtelen felszökött az igény a cirokra, és a nagymagvú hüvelyesekre, például a szegletes lednekre és a bükkönyfélékre.
Ezek a takarmánynövények ráadásul benne vannak az agrár-környezetgazdálkodási programban, így a támogatás miatt még inkább előtérbe kerülhetnek.
Támogatási előleget kapnak a környezetkímélő gazdálkodásban részt vevő agrártermelőkÖsszesen közel másfél millió hektárra nyújtottak be fizetési kérelmet az idei agrár-környezetgazdálkodási és ökológiai gazdálkodási támogatásokra. |
