Dögös meg látványos is, de azért valahol mélyen az R-ben is benne van az a németes visszafogottság, amely a többi Golfra is jellemző – ez volt az első gondolatom, amikor az eddigi legerősebb wolfsburgi kompakt mellé léptem. Látszik, hogy a VW nagyon másképp képzeli el az ideális hot hatchet, mint mondjuk a Renault a versenyautósan durva Megane R.S.-sel vagy a Honda a vasalódeszka-szerű spoilerrel ellátott Civic Type R-rel. A 14,6 millió forinttól hazavihető csúcs Golf tipikusan olyan autó, amely sokkal többet tud, mint amennyit a külseje sejtet, de a VW-nél jelen esetben ez a recept fontos és tudatos része.
Ha körbejárjuk az autót, igazából a kipufogóvégek árulkodnak arról, hogy ez a legkülönlegesebb kompakt VW. Merthogy a technika alapján ez egészen biztosan kijelenthető az R-ről! A hajtásról a hosszú-hosszú évek óta tökéletesített 2,0 literes TSI gondoskodik 320 lóerővel, míg az erő útra viteléért a drift funkciót is felvonultató, új fejlesztésű 4Motion rendszer felel. A nyomatékvektorálással ellátott, Haldex-rendszerű hajtás önmagában is fontos, de az is lényeges változás, hogy az összkerékhajtás, a differenciálművek és az adaptív futómű a Vehicle Dynamics Manager jóvoltából állandó összeköttetésben állva kommunikálnak egymással.
S mit jelent mindez a gyakorlatban? Azt, hogy a tapadás lenyűgöző! A Golf R 4,7 másodperc alatt katapultál álló helyzetből 100 kilométeres sebességre, rugalmasságáról pedig szintén csak szuperlatívuszokban lehet beszélni.
A nyers erőt leszámítva viszont alapállásban nagyon is civilizált a Golf. A rugózás persze feszes, de nem pattogós, a volán szervorásegítése is megfelelő, és a DSG-váltó pikpakk felkapcsol a lehető legmagasabb fokozatba. A skizofrén állapot akkor kezdődik, amikor a kormány bal küllőjén elhelyezett R gombot megnyomjuk. A futómű egy szempillantás alatt extrém feszes lesz, míg a volán a legkisebb elfordításra is azonnal válaszol – a vezető azt érzi, hogy az autó a kezének és a lábának minden rezdülését figyeli. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a váltó szoftvere is új: a DSG-váltók történetében először a manuális üzemmódot nem írja felül az automata. Ha kiválasztjuk a kézi kapcsolást, a vezérlés hosszabb idő után sem vált át automatikusra. A DSG-vel remek móka játszani, már csak azért is, mert a váltófülek igencsak méretesek, elfordított kormánnyal sem okoz problémát a kapcsolás. A Golf R egyébként meg tipikusan az a sportautó, amely teret hagy a vezetőnek, hogy személyre szabja a jármű egyes beállításait. Adott esetben a legpuhább futóműhöz akár a legközvetlenebb kormányzást is hozzárendelhetjük. Mégis az volt a benyomásom, hogy pályán nem a játékos, hanem inkább a kíméletlenül gyors, de kiszámítható autók közé tartozik a Golf R, jóindulatú alulkormányzottsággal adja a tudtunkra, ha besokalltunk.
Az is kétségtelen, hogy a belső kialakítása – a kényelmes kagylóülések, a helykínálat és a csomagtartó – lehetővé teszi, hogy az über Golf hétköznapi autóként is helytálljon. Bár a belső nem különösen vérpezsdítő, és az érintőpaneles klímavezérlés még mindig megszokást igényel, a praktikumra aligha lehet panaszunk. Ami nagy dicséret, hiszen mégiscsak egy olyan autóról beszélünk, amely a gyári tesztpilótával a volán mögött 7 perc 51 másodperc alatt körbeér a Nürburgring-Nordschleifén!
