Az oroszok kiakadtak: már tudják, ki lehet az Északi Áramlat új tulajdonosa – fillérekért juthat hozzá
Szergej Lavrov szerint az Egyesült Államok olcsón szerezné meg az Északi Áramlat gázvezeték európai tulajdonrészét, majd saját feltételei szerint indítaná újra az orosz gázszállítást. Az orosz külügyminiszter szerint ezzel Washington nemcsak a német energiapiac fölött szerezne nagyobb kontrollt, hanem Európa gázárait is befolyásolná.
Újabb súlyos geopolitikai állítással állt elő Oroszország az Északi Áramlat gázvezetékek ügyében. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az RT India nevű csatornának adott interjúban azt mondta:
az Egyesült Államok olcsón akarja megszerezni az Északi Áramlat vezeték azon részeit, amelyek korábban európai cégek tulajdonában voltak, majd saját érdekei szerint indítaná újra a rendszert.
Lavrov szerint különösen látványos az amerikai álláspont változása. Felidézte, hogy Joe Biden amerikai elnök korábban nyíltan kijelentette: az Északi Áramlat nem fog működni. Most viszont – az orosz külügyminiszter értelmezése szerint – Washington már a vezeték helyreállításában érdekelt.
„Az amerikaiak most azt tervezik, hogy helyreállítják az Északi Áramlatot” – fogalmazott Lavrov. Hozzátette, hogy szerinte az Egyesült Államok a robbantásokért immár az ukránokat teszi felelőssé, miközben három vezetékszál megsérült a 2022-es támadások során.
Európa újabb pofont kaphat az Északi Áramlattal
Az orosz külügyminiszter úgy véli, ha az amerikaiak valóban megszereznék az európai tulajdonrészeket, akkor Németország ismét használni kezdené a vezetéket, csakhogy teljesen más feltételekkel. Lavrov szerint ebben az esetben az energiaárakat már nem az orosz-német megállapodások alakítanák, hanem Washington diktálná a feltételeket.
Az Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 vezetékeket 2022. szeptember 26-án érte robbanás a Balti-tengerben. A támadás világszerte sokkolta az energiapiacokat, mivel a vezetékek kulcsszerepet játszottak volna az orosz földgáz Európába szállításában. A német, dán és svéd hatóságok már korábban sem zárták ki a szabotázs lehetőségét.
A vezetékeket üzemeltető Nord Stream AG akkor azt közölte, hogy példátlan károkról van szó, és hosszú időre lehet szükség a helyreállításhoz.
Oroszország nemzetközi terrorcselekményként kezelte az ügyet, és többször követelte a vizsgálati eredmények nyilvánosságra hozatalát.
Moszkva régóta azt állítja, hogy nem kapott érdemi információkat a nyugati országoktól a nyomozás részleteiről. Orosz diplomaták korábban azzal is megvádolták az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát, hogy akadályozzák a teljes körű nemzetközi vizsgálatot.
