A skótok és az írek tehetnek keresztbe a fontnak

A legtöbb elemzőt meglepetésként érte, hogy a január 1-jén – közel öt évig tartó viták után – életbe lépő brit kilépés az Európai Unióból nem okozott újabb gyengülési hullámot az angol font árfolyamában, sőt a brit deviza kifejezetten pozitív időszakot tudhat maga mögött. Az amerikai dollárral szemben 2,5 százalékot, míg az euró ellenében 4 százalékot tudott erősödni a font, ami akkor is meglepő, ha például az euró ellenében még így is 10 százalékkal gyengébb a fizetőeszköz, mint a 2016. júniusi népszavazást megelőzően.

Két olyan fontos hatást érdemes kiemelni, amely nagy szerepet játszott abban, hogy az idei évben felülteljesítő tudott maradni az angol font. Az első – talán vita nélkül – az oltások sokkal hatékonyabb elindítása és szervezése, mint a legtöbb vezető gazdaságban, különös tekintettel az EU-országokra. A nagyobb átoltottság korábbi nyitást és ezáltal gyorsabb GDP-felpörgést eredményezhet. Azért hozzá kell tenni, hogy Nagy-Britannia Spanyolország után a második legnagyobb vissza­esést produkálta a térségben 2020-ban.

A másik esemény, ami segítette a font lendületét, hogy sokáig úgy tűnt, a brit jegybank lazító intézkedései megtorpantak, és különösen amerikai és európai társaikhoz képest kevésbé expanzív monetáris politikát választanak. Már az is kezdett beépülni az árazásba, hogy a kamatemelés terén is megelőzik majd a legtöbb fejlett gazdaságot, de a legutóbbi jegybanki ülésen lehűtötték az optimista várakozásokat, és a kiadott jegyzőkönyv azt erősítette meg, hogy a mostani kamatszintek még hosszú ideig fennmaradhatnak. Azzal tehát, hogy a monetáris politika okozta árfolyamfelhajtó hatás szépen lassan kiárazódik az angol fontból, és az átoltottság miatti előny is folyamatosan elhalványul majd, ahogy Európa is felpörgeti a nyitást elősegítő oltási programot, egyre kevesebb érv állítható az angol font további erősödése mellé. Sőt egyre inkább előtérbe kerülnek azok a veszélyek, amelyek részben a Brexit, részben néhány bizonytalanságra okot adó esemény kapcsán kerülnek szóba.

A brit kilépést elindító népszavazás után számos elemzés készült arról, hogy milyen hatással lehet a Brexit a brit gazdaság teljesítményére. Akkor 4,6–7,8 százalék közé becsülték a GDP visszaesését 15 éves távlatban. Ez a várakozás azóta némileg enyhült, és a jelenlegi kormányzat becslése szerint csupán 4 százalékot érhet majd el. Ugyanakkor Dan Hanson, a Bloomberg Economist elemzője szerint 5 százalék feletti lehet a hazai össztermék mérséklődése. Az egyik kritikus pont a munkanélküliség, amely a szigetországot elhagyó cégek miatt növekedhet, különösen a még mindig bizonytalan környezetben működő pénzügyi szolgáltatók esetében.

A GDP-t érintő negatív várakozások mellett több fenyegető esemény is beárnyékolhatja az angol font közeli jövőjét. A legelső a héten esedékes skót választás, amelyen az előrejelzések szerint magabiztos győzelmet arathat a Skót Nemzeti Párt, amely legfőbb üzenetként jelölte meg programjában a függetlenségre törekvést. Vagyis mielőbb szeretnének újabb függetlenségi szavazást, és a britek helyett inkább az Európai Unió felé nyitnák meg határaikat.

A másik ijesztő és akár tartós problémákat sejtető esemény az északír feszültség, ahol rég nem látott indulatok kerültek újra a felszínre. A Brexit életbe lépésével ismét élesedtek az Egyesült Királyságban maradni kívánó unionisták és az Írországgal való egyesülést szorgalmazó ír nacionalisták közötti feszültségek. A London és Brüsszel közötti tárgyalássorozat egyik legkritikusabb pontját továbbra is erős támadások érik, és sokak szerint veszélybe kerülhet az 1988-ban aláírt nagypénteki egyezmény is, amely hosszan fennálló és véres ellentéteket zárt le az Ír-sziget szélsőséges nézeteket valló lakói között. Az eseménysorozat akár az egész Brexit-megállapodást veszélybe sodorhatja, hiszen az EU többször hangot adott annak, hogy ragaszkodik a megállapodásban foglaltak betartásához, amit az unionisták elsődlegesen támadnak.

A felsorolt veszélyek tehát mind-mind azt támasztják alá, hogy könnyen lehet, hogy az április elején bekövetkezett fordulat több mint egy egyszerű korrekció, és akár tartósan is berendezkedhetünk a gyengülő angol fontra. Mindezt erősíti a technikai kép is, amelyet az euró-font esetében egy április eleji felpattanás alapozott meg, és azóta két korrek­ciós időszak következett be. Az elsőnél éppen az 50 százalékos, a másodiknál pedig a 38,2 százalékos Fibonacci-szintig tartott a font lendülete, de ezekről a fontos szintekről mindkét esetben újabb emelkedés alakult ki. Ez pedig könnyen előre jelezheti az árfolyam további emelkedését, vagyis az euró erősödését az angol fonttal szemben.