Nem a fronton dőlhet el a háború sorsa: az orosz gazdaság előtt nagy próbatétel áll – egyre több a figyelmeztető jel
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságÉvtizedeken át Oroszországban a május 9-i győzelem napi ünnepség a katonai erő demonstrációjáról szólt, idén viszont kicsit más üzenetet közvetített: az ukrajnai háború negyedik évében a küzdelem már nem kizárólag a frontvonalakon zajlik. Miközben Oroszország továbbra is jelentős energiabevételekből finanszírozza a háborús kiadásokat, egyre több gazdasági mutató utal arra, hogy a katonai konfliktus költségei fokozatosan átalakítják az orosz gazdaság működését.
A Kreml számára továbbra is az energiaszektor jelenti a legfontosabb pénzügyi támaszt. Az orosz Gazdaságfejlesztési Minisztérium friss előrejelzése szerint az ország földgáztermelése 2026-ban elérheti a 688,4 milliárd köbmétert, ami továbbra is a világ egyik legnagyobb termelőjévé teszi Oroszországot. A vezetékes export várhatóan 115,5 milliárd köbméter körül alakul, miközben a cseppfolyósított földgáz exportja változatlanul 40,3 millió tonna lehet – szól a Financial Times elemzése.
A számok azt mutatják, hogy az ukrajnai háború és a nyugati szankciók ellenére Oroszország nem veszítette el teljesen pozícióit az energiapiacon.
Kína, Törökország, valamint több közép-ázsiai és dél-európai ország továbbra is jelentős vásárlónak számít. Különösen figyelemre méltó, hogy az Európai Unió az idei év első hónapjaiban rekordmennyiségű LNG-t vásárolt a Jamal LNG-projektből, ami jól mutatja, hogy az orosz energiahordozók leváltása továbbra sem zárult le.
Moszkva ráadásul nem csak a jelenlegi exportbevételekre épít. Az orosz Novatek az elmúlt hónapokban több külföldi szabadalmat is bejegyzett saját LNG-technológiáira, miközben azt tervezi, hogy 2030-ra évente 57 millió tonnára növeli LNG-termelését. A vállalat fejlesztései elsősorban az északi-sarkköri projektekhez kapcsolódnak, ahol az orosz vezetés hosszú távon is jelentős növekedési lehetőséget lát.
Az orosz gazdaság árnyoldala
A bevételek azonban egyre nagyobb kiadásokkal találkoznak. Az orosz gazdaság az elmúlt években jelentős részben a hadiipari megrendeléseknek köszönhetően tudott növekedni, ám ennek ára is van. A munkaerő egy része a hadseregben szolgál, mások elhagyták az országot, miközben a demográfiai problémák már a háború előtt is súlyos kihívást jelentettek. Több ágazatban akut munkaerőhiány alakult ki, ami jelentős béremelkedést idézett elő.
A magasabb bérek első pillantásra kedvező fejleménynek tűnhetnek, valójában azonban újabb inflációs nyomást generálnak.
Az orosz jegybank az elmúlt időszakban kénytelen volt magas kamatkörnyezetet fenntartani, ami egyre nagyobb terhet jelent a vállalatok és a beruházások számára. Egyre több elemző figyelmeztet arra, hogy a hadiipari kereslet által hajtott növekedés nem feltétlenül képes hosszú távon pótolni a magánszektor és a fogyasztás gyengülését.
A háború közvetlen gazdasági hatásai az energiaszektorban is megjelentek. Az elmúlt másfél évben több ukrán dróntámadás érte az orosz olajipari infrastruktúrát, köztük finomítókat és üzemanyag-ellátó létesítményeket. Bár az ország exportképessége nem omlott össze, a támadások rámutattak arra, hogy az energiaszektor sem érinthetetlen. A finomítói kapacitások időszakos kiesései és a logisztikai zavarok növelték a működési költségeket, miközben az üzemanyagárak is érzékenyen reagáltak a fejleményekre.
Ezzel párhuzamosan az importhelyettesítés továbbra is komoly kihívás maradt:
- az orosz vállalatok számos területen képesek voltak alternatív beszállítókat találni, elsősorban Kínából és más ázsiai országokból,
- ugyanakkor a fejlett technológiákhoz való hozzáférés korlátozása továbbra is fékezi egyes iparágak fejlődését.
Ez különösen az energiaipari berendezések, az elektronika és a magas hozzáadott értékű feldolgozóipari technológiák esetében jelent problémát.
Az orosz költségvetés jelenleg képes finanszírozni a háborús kiadásokat, az energiaszektor pedig még mindig jelentős devizabevételeket biztosít. A kérdés azonban egyre kevésbé az, hogy Oroszország képes-e folytatni a háborút, hanem az, hogy milyen gazdasági árat kell ezért hosszabb távon fizetnie.
Tilalmat hirdetett Oroszország az üzemanyag-exportra
Az orosz kormány hétfőn bejelentette, hogy 2026. november 30-ig tilalmat rendelt el a repülőgép-üzemanyag exportjára. „A döntés célja a hazai üzemanyagpiac stabilitásának biztosítása” – közölte a kormány a Reuters szerint. Május végén Oroszország miniszterelnök-helyettese, Alekszandr Novak nyilatkozott az üzemanyagpiac helyzetéről: elmondta, hogy a legfontosabb feladat továbbra is a hazai fogyasztók számára szükséges mennyiségben megbízható és megszakítás nélküli üzemanyag-ellátás.
