A Biden-adminisztráció a közelmúltban közölte, hogy új nyomozást indít a koronavírus eredetének tisztázására. A pekingi reakció gyors és dühös volt, a külügyi tárca szóvivője „politikai manipulációval” és „stigmatizálással” vádolta meg Washingtont. A hangnem a régi, hidegháborús időket idézi – írta a Figyelő.
Egy nappal korábban azonban érkezett egy másik bejelentés is, amely meglehetősen más megvilágításba helyezi a két szuperhatalom viszonyát.
A Goldman Sachs (GS) befektetési bank, az amerikai kapitalizmus egyik szimbóluma partnerségre lépett az állami tulajdonú Industrial and Commercial Bank of Chinával (ICBC). Az ügylet lehetővé teszi a GS-nek, hogy kezelje a kínai bank több száz millió ügyfelének a megtakarításait. Figyelemre méltó, hogy a pandémia utáni időkben,
amikor a multinacionális kereskedelmi láncok igyekeznek leválni kínai beszállítóikról, a pénzügyi szálak egyre erősebbé válnak.
A Bank of China – egy másik állami tulajdonban lévő bankóriás – a francia hátterű Amundival hozott létre egy vagyonkezelésre szakosodott leányvállalatot. A cégben az Amundinak van többsége. Korábban a BlackRock jelentette be, hogy megkapta az engedélyt egy hasonló társaság létesítésére a szintén állami tulajdonú China Construction Bankkel.
A JP Morgan Asset Management pedig 415 millió dollárt fektet egy másik állami gigász, a China Merchants Bank vagyonkezelési üzletágába. Az európai versenyzők közül az Amundi mellett a Schroders kapott még engedélyt, hogy belépjen a távol-keleti ország vagyonkezelési piacára.
A kínai megtakarítási ráta továbbra is a legmagasabbak között van a világon, annak ellenére, hogy az elmúlt években a háztartások egyre többet költenek, csökken a félretett pénzek aránya. A piac azonban így is óriási, becslések szerint 121,6 ezer milliárd renminbi (kb. 18,9 ezer milliárd dollár) volt tavaly. Egy múlt évi párthatározat engedélyezte, hogy a pénzügyi szektorban külföldi többségi tulajdonnal is létrejöjjenek vegyesvállalatok; ezzel még szélesebbre nyitotta a kapukat a tőkepiacokon a nyugati nagybankok előtt. Kínában több milliárdos van, mint az USA-ban.
Az elmúlt két évben Peking fokozatosan elkezdte tőkepiacai liberalizálását,
nagyobb hozzáférést engedve hozzájuk a külföldieknek. Ezt persze nem puszta szívjóságból tette: szeretné felhasználni a nyugati cégek tapasztalatát, vagyonkezelési szaktudását ahhoz, hogy a vészes mértékben öregedő társadalomban ne keletkezzenek társadalmi feszültségek. Magyarul: jöjjenek létre rendes vagyon- és nyugdíjalap-kezelők, legalább részben ne az állam nyakába szakadjon a borítékolhatóan bekövetkező nyugdíjprobléma.
További részletek a Figyelő legfrissebb számában.
