BUX 52,331.31
+0.03%
BUMIX 4,429.91
+0.79%
CETOP20 2,385.41
-0.10%
OTP 18,285
-0.03%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
-0.26%
-0.26%
-0.22%
ZWACK 16,600
0.00%
0.00%
ANY 1,620
0.00%
RABA 1,570
+1.29%
0.00%
0.00%
-1.09%
+1.72%
0.00%
-0.38%
+2.44%
+1.79%
+0.24%
OTT1 149.2
0.00%
-1.61%
MOL 2,438
-0.25%
-1.32%
ALTEO 1,370
-0.36%
0.00%
+5.08%
EHEP 1,970
0.00%
0.00%
4IG 1,014
+1.40%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.60%
+0.58%
0.00%
-6.94%
SunDell 37,400
0.00%
+0.75%
0.00%
+2.21%
0.00%
+1.24%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Befektetés

A kínai piacból pályáznak egy szeletre

A Biden-adminisztráció a közelmúltban közölte, hogy új nyomozást indít a koronavírus eredetének tisztázására. A pekingi reakció gyors és dühös volt, a külügyi tárca szóvivője „politikai manipulációval” és „stigmatizálással” vádolta meg Washingtont. A hangnem a régi, hidegháborús időket idézi – írta a Figyelő.

Egy nappal korábban azonban érkezett egy másik bejelentés is, amely meglehetősen más megvilágításba helyezi a két szuperhatalom viszonyát.

A Goldman Sachs (GS) befektetési bank, az amerikai kapitalizmus egyik szimbóluma partnerségre lépett az állami tulajdonú Industrial and Commercial Bank of Chinával (ICBC). Az ügylet lehetővé teszi a GS-nek, hogy kezelje a kínai bank több száz millió ügyfelének a megtakarításait. Figyelemre méltó, hogy a pandémia utáni időkben,

amikor a multinacionális kereskedelmi láncok igyekeznek leválni kínai beszállítóikról, a pénzügyi szálak egyre erősebbé válnak.

A Bank of China – egy másik állami tulajdonban lévő bankóriás – a francia hátterű Amundival hozott létre egy vagyonkezelésre szakosodott leányvállalatot. A cégben az Amundinak van többsége. Korábban a BlackRock jelentette be, hogy megkapta az engedélyt egy hasonló társaság létesítésére a szintén állami tulajdonú China Construction Bankkel.

Fotó: u yang / Imaginechina / Imaginechina / AFP

A JP Morgan Asset Management pedig 415 millió dollárt fektet egy másik állami gigász, a China Merchants Bank vagyonkezelési üzletágába. Az európai versenyzők közül az Amundi mellett a Schroders kapott még engedélyt, hogy belépjen a távol-keleti ország vagyonkezelési piacára.

A kínai megtakarítási ráta továbbra is a legmagasabbak között van a világon, annak ellenére, hogy az elmúlt években a háztartások egyre többet költenek, csökken a félretett pénzek aránya. A piac azonban így is óriási, becslések szerint 121,6 ezer milliárd renminbi (kb. 18,9 ezer milliárd dollár) volt tavaly. Egy múlt évi párthatározat engedélyezte, hogy a pénzügyi szektorban külföldi többségi tulajdonnal is létrejöjjenek vegyesvállalatok; ezzel még szélesebbre nyitotta a kapukat a tőkepiacokon a nyugati nagybankok előtt. Kínában több milliárdos van, mint az USA-ban.

Az elmúlt két évben Peking fokozatosan elkezdte tőkepiacai liberalizálását,

nagyobb hozzáférést engedve hozzájuk a külföldieknek. Ezt persze nem puszta szívjóságból tette: szeretné felhasználni a nyugati cégek tapasztalatát, vagyonkezelési szaktudását ahhoz, hogy a vészes mértékben öregedő társadalomban ne keletkezzenek társadalmi feszültségek. Magyarul: jöjjenek létre rendes vagyon- és nyugdíjalap-kezelők, legalább részben ne az állam nyakába szakadjon a borítékolhatóan bekövetkező nyugdíjprobléma.

További részletek a Figyelő legfrissebb számában.

Kapcsolódó cikkek