Közeledik a hatodik évfordulója a brexitszavazásnak, amelyen eldőlt, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unión kívül képzeli el a jövőjét. Habár rengeteg esemény történt a brexit kapcsán az elmúlt hat évben, mégis érdekes volt látni, hogy a tavalyi szinte teljes évet a font-dollár keresztárfolyam magasabb szinten töltötte, mint ahol a kilépést eldöntő szavazás után stabilizálódott. 

A brexitszavazást követő három hónapban az angol font 12 százalékot gyengült a dollár ellenében, és sok fundamentális elemzés hangsúlyozta, hogy a trend tartós is lehet, 

ugyanis az Európai Unióból való kilépés komoly károkat okozhat a brit gazdaságnak, és akár az árfolyam hosszabb távú leértékelődését is magával hozhatja. A gyengébb deviza viszont segítheti az országot az új kereskedelmi feltételek sikerességében, és a növekedésnek is pluszlökést adhat, amire szakértők szerint szükség is lenne. Ehhez képest az angol font hamar magára talált, és először az elhúzódó kilépési tárgyalások bizonytalansága, majd pedig az egész világot magával rántó pandémia mentette meg attól, hogy a korábban várt trendek megvalósuljanak. Sőt, a koronavírus-helyzet még olyan egyértelmű pozitívumokat is hozott az Egyesült Királyságnak, amelyekkel a kilépés hatásait az előnyére tudta fordítani a saját vakcinagyártás és gyorsabb átoltottság elérése révén. 

Data,Analyzing,In,Foreign,Finance,Market:,The,Charts,And,Quotes
Fotó: Shutterstock

Újabb fordulat következett azonban 2022-ben, és részben a dollár jelentős térnyerése, részben a brit gazdaság komoly kihívásai miatt rég nem látott mélypontokra zuhant az angol font árfolyama.

Habár a negatív tendencia már az előző év vége felé érzékelhető volt, az igazi nyomást az orosz–ukrán konfliktus felerősödése okozta, majd ennek is következtében került az ország az infláció és a gazdasági visszaesés csapdájába. Miután az eurótérségtől való elszakadás amúgy is jelentett némi inflációs nyomást, az idei események csak fokozták ezt a helyzetet, és az elmúlt hónapokban a térség egyik legmagasabb inflációs mutatóját láthattuk a briteknél. Márciusban még „csak” évi 7 százalékos árszínvonal-növekedésről számolt be a statisztikai hivatal, de a jegybank már akkor jelezte, hogy ennél magasabb tetőzésre számít. Néhány napja megjelent az áprilisi inflációs mutató is, amely viszont történelminek tekinthető rekordot jelentett a 9 százalékos értékével. Amióta 1989-ben bevezették a mostani számítási metódust, azóta nem volt ilyen magas ez az érték.

Az inflációs nyomást egyelőre nem tudja enyhíteni, hogy a Bank of England, vagyis az angol jegybank az elsők között kezdte meg a kamatemelési ciklust 

már tavaly decemberben, és azóta egy hónap kivételével minden egyes ülésén újabb 25 bázispontos szigorítást hajtott végre. Így az alapkamat jelenleg már 1 százalékon van, szemben az euróövezettel, ahol még az első emelést is csak fontolgatják. Ugyanakkor folyamatosan erősödik a félelem, hogy a kialakult környezetben a gazdasági növekedés jelentősen veszíthet lendületéből, és a brit gazdaság kerülhet leghamarabb egy stagflációs helyzet közelébe, ami egyáltalán nem segíti a jegybank döntéshozóinak helyzetét.

Mindez természetesen folyamatosan hatással van az árfolyamra is, az angol font február óta felgyorsult ütemben gyengül az amerikai dollárral szemben. Különösen látványos volt az 1,3-es, lélektanilag is fontos érték áttörése, ami hetekig megfelelő támaszt adott az árfolyamnak, majd amikor sikerült túljutni rajta, akkor egy hirtelen értékvesztéssel néhány nap alatt zuhant 3-4 százalékot a font-dollár. 

Az elmúlt napok eseményei alapján azonban úgy tűnik, hogy az 1,2150-es alátámasztási szint meg tudta állítani a font gyengülését, 

és a február óta kialakult több mint 10 százalékos esést követően korrekció kezdődött. A korábbi kereskedési tartományokból egy fontos sáv határozható meg a font-dollárban, ami 1,2150 és 1,2750 között tarthatja a következő időszakban az árfolyamot, ugyanakkor meghatározó kérdés lesz, hogy a jegybank akár már a következő hónapban meg meri-e lépni a nagyobb mértékű kamatemelést az infláció elleni küzdelemre hivatkozva. Ha ez bekövetkezne, vagy akár ezzel kapcsolatos állásfoglalások, vélemények látnának napvilágot még a júniusi kamatdöntő ülés előtt, akkor az újabb lendületet adhatna az angol fontnak. 

Az mindenesetre tény, hogy nagyon közel vagyunk a mindenkori kereskedési tartomány legaljához. A font-dollár az 1,20-os szint alatt az elmúlt húsz évben mindössze két alkalommal járt: a pandémia 2020. márciusi kitörését követően, valamint a brexitszavazás utáni eladási hullámban, de mindkét esetben nagyon gyors volt a visszapattanás. Ezek alapján ez a szint megfelelő beszállási pontnak tűnik a fontban bízó befektetők számára.