Áramot vesz Jugoszlávia

Jugoszláviába irányuló kereskedelmi forgalmat minden bizonnyal visszaveti majd az éleződő szerb belső válság -- értékelte a kialakulóban lévő helyzetet lapunknak adott nyilatkozatában Pallós András, a befektetésösztönző ITD Hungary belgrádi irodavezetője.



Szerdától piaci alapon, közvetett módon Magyarország ismét exportál áramot Jugoszláviába, az MVM Rt. hálózatán. Az erre vonatkozó megállapodás információink szerint rendkívül gyorsan, néhány óra alatt jött létre. Technikai okok miatt egyébként csak Szabadka térségébe tudunk szállítani, az ország belsejébe a meglévő vezetéken nem juthat el az áram. Szakemberek emlékeztettek rá, hogy jelenleg nincs olyan nemzetközi embargó érvényben, amely tiltaná az áramszállítást a balkáni országba.



A délszláv háború befejezése óta kulcskérdésnek számít a Duna-hidak roncsainak kiemelése. A művelethez szükséges speciális daruja a Hídépítő Rt. leányvállalatának, a Hídépítő Speciál Kft.-nek is van. Hlatky Károly ügyvezető érdeklődésünkre azonban elmondta, reménytelennek látszik, hogy bekapcsolódhassanak a munkálatokba, amíg az ottani belpolitikai helyzet nem rendeződik. A hídroncsok közül egyet már kiemeltek, a másik -- az ügyvezető szerint -- úgy beágyazódhat az iszapba, hogy eltávolítására nem lesz szükség. A harmadikra pedig vélhetően csak akkor kerülhet sor, ha az elnökváltás lezajlik, s Jugoszlávia EU-támogatást kap.



A jugoszláv kapcsolatok újjáélesztésében bízott a Duna--Dráva Cement- és Mészművek Kft. beremendi gyára is, mivel a cég korábban rendszeres üzleti kapcsolatban állt Jugoszláviával. Bozsánovics Pál exportügyintéző érdeklődésünkre elmondta, a remények eddig nem váltak valóra, az idén csupán jelentéktelen mennyiségű, 2-3 ezer tonna cementet tudtak Jugoszláviában eladni. A zűrös belpolitikai események miatt állnak az építkezések, a cégek energiahiánnyal küszködnek, s hiányzik a szükséges forrás is. A többi délszláv államba -- Horvátország, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina -- ugyanakkor ez évben rekordmennyiségű cementet tudnak értékesíteni.



Hagyományos úton magyar élelmiszer-ipari termék alig jut el Jugoszláviába. Szakértők szerint a papíron liberalizált, am minden alkalommal engedélyhez kötött szállítások során exportált áruk mennyisége alig rúghat többre, mint a kishatárforgalomban bevitt tétel. Farkas Imre, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) elnöke szerint sem jelenleg, sem a közeljövőben erre a piacra aligha számíthatnak. Hosszabb távon azonban már az élelmiszeripar is exportálhat. Ehhez azonban nőnie kell az ottani fizetőképes keresletnek, s ez sok év kérdése. Ennek a piac remélt helyreállása azért is fontos lenne, mert akkor -- a jelenleginél jóval gazdaságosabban -- Jugoszlávián keresztül lehetne az élelmiszer-szállítások egy részét lebonyolítani, amelyek most nagy kerülő utakon zajlanak.