"Ember-sertés" hibrid sejtek

A nemzetközi környezetvédelmi szervezet, a Greenpeace erősen támadja a kutatásokat, "Frankenstein tudósai"-nak nevezve a klónozásban érintett cégeket. A kísérletező vállalatok elmondták, hogy megpróbálják megtalálni az orvosi célú klónozást elősegítő kutatási módszereket úgy, hogy a páciens saját sejtjét laboratóriumi körülmények között megnövesztik. Ezután képesek lesznek őssejtek, úgynevezett "mestersejtek" képzésére, amelyek azután szövet-, illetve szervátültetésre válnak alkalmassá.



A módszer sikere esetén elméletileg emberek ezrei juthatnának átültetéshez saját sejtjeik segítségével. Nem lenne szükségük az immunrendszerüket a mai gyakorlatban gyengítő gyógyszerekre sem. (Ezen gyógyszerek csökkentik az esélyét annak, hogy testük kivesse magából a beültetett szervet.)



A gyógyászati célú klónozás már önmagában is vitás kérdés. Ellenzői úgy tartják, hogy emberi embrió "kreálása" -- bármilyen okból történjen is -- etikátlan. Az eljárást támogatók ellenben úgy vélik, hogy sejttömegek létrehozása semmi esetre sem jelenti embrió létrehozást, csupán értékes orvosi segédeszközök létrehozásáról van szó.



Peter Mountford, az ausztrál székhelyű Stem Cell Sciences intézetének ügyvezetője a Reutersnek elmondta, hogy intézményük támogatja az orvosi célú emberi klónozás lehetőségeit, ám véleményük szerint sejtforrás biztosítására a fent említett eljárás csak egy a sok lehetőség közül.



A Stem Cell Sciences és az amerikai BioTransplant már benyújtották szabadalmi kérelmüket az ember-sertés sejtötvözésről az Európai Szabadalmi Hivatalhoz, ám a Greenpeace nagyfokú ellenkezése aláásta a szabadalmaztatási folyamatot.



A Greenpeace szerint a kérvényben világosan olvasható, hogy a cégek már korábban is ültettek át emberi méhből származó sejtmagot sertés petesejtjébe, majd az így keletkezett embriót laboratóriumban 5-6 napig életben tartották. Mountford megerősítette, hogy valóban végeztek ilyen jellegű átültetést, ám hangsúlyozta, hogy a magtranszplantáció nem azonos az embrióképzéssel.



Amennyiben a folyamat sikeres, az átprogramozza a sejtmagot, amely ezután úgy kezd osztódni, akár egy megtermékenyített petesejt. Gyakorlatilag tehát a sejtmag visszafejlődik az élet legkorábbi szakaszába. Az így keletkezett sejttömeg embrionális őssejt forrása lehet, amely később az emberi test bármilyen típusú sejtjévé válhat.



Az amerikai Advanced Cell Technology vállalat már 1998-ban végzett hasonló kísérleteket: emberi sejteket ültetett be szarvasmarha petesejtjébe, majd néhány napon át embrióként "nevelte" azokat. Az amerikai kormány számára tilos klónozással foglalkozó tudósokat támogatni, de magánúton szponzorált kutatók legálisan folytathatnak bármilyen kísérletet.



Nagy-Britanniában indítványozták, hogy tegyék törvényessé a gyógyászati célú klónozást, de az Európa Parlament a javaslatot elutasította. Ausztráliában a téma még a megvitatás szakaszában van.



Ü

Új lehetőségek a szervátültetésben Két vállalat is próbálkozik a szervátültetés alternatív módszereivel. Ennek érdekében új klónozási eljárást kívánnak szabadalmaztatni, amelyben emberi sejteket egyesítenek sertéssejtekkel. A "Frankenstein-megoldást" máris támadja a Greenpeace. VG-ÖSSZEFOGLALÓ-->