Hátránytól tartanak a nagyfogyasztók

A Mol-részvény ára a tegnapi tőzsdei kereskedés elején kilenc százalékkal ugrott meg, ám a zárásra kissé visszacsúszott és 5135 forinton zárt annak hatására, hogy előzőleg megszületett a gázáralku a kormányzattal. Az elemzők szerint a megnövelt ipari gázárnak köszönhetően minimum ötmilliárd, de akár tizenötmilliárd forinttal is magasabb lehet az idén a társaság nyeresége.



Az ipari nagyfogyasztók körében általános felháborodást keltett a rendkívüli, differenciált gázáremeléssel kapcsolatos kormányzati bejelentés. Általánosnak mondható véleményt fogalmazott meg érdeklődésünkre Szikla Zoltán, a Dunapack Rt. vezérigazgató-helyettese, amikor úgy vélte: egy ilyen intézkedés előtt mindenképp egyeztetnie kellett volna a Gazdasági Minisztériumnak az érintett nagyfogyasztókkal. Mint Szaniszló Mihály, az Ipari Energiafogyasztók Fórumának (IEF) elnöke a Világgazdaság érdeklődésére elmondta, többek között azt sérelmezik, hogy soron kívül, gyakorlatilag az ármegállapításra vonatkozó jogi szabályozást figyelmen kívül hagyva tervezik emelni a tüzelőanyag árát. Az IEF elnöke hozzátette, a dolog azért is érdekes, mert a Mol Rt. gázár-felülvizsgálati kérelmének elbírálási határidejét a napokban 30 nappal meghosszabbították.



A nagyfogyasztók körében úgy vélik, nem célszerű a földgázt önmagában vizsgálni. Mint Szikla Zoltán kifejtette, a földgáz esetében nagyjából ugyanakkora az árelőnyük a nyugati versenytársakkal szemben, mint amekkora hátrányban vannak a villamos energia esetében. Előbbi ugyanis olcsóbb, utóbbi drágább, mint az uniós országokban. Most, a földgáz árának emelésével azonban jelentősen romlik versenyhelyzetük.



A Dunapack Rt. évente 1,5 milliárd forintot költ földgázvásárlásra, vagyis a 43 százalékos áremelés további 600 millióval növeli költségeiket. A társaság eredménye ugyancsak 1,5 milliárd forint körül alakul, ez a költségnövekedés ebből fog hiányozni.



Pontos számításokat egyébként még nem volt idejük végezni a cégeknek, hiszen csak a sajtóból értesültek a tervezett áremelésről. Kovács József, a Wienerberger Téglaipari Rt. termelési igazgatója szerint a következő napokban fogják pontosítani, a földgáz november 1-jei drágulása hogyan befolyásolja gazdálkodásukat. Egyetért a Dunapack Rt. vezérigazgató-helyettesével abban, hogy energiaköltségeiket egyben kellene vizsgálni, nem érdemes egy-egy elemet kiragadni. Az építőanyag-ipari cégnél az összes költségek 40 százalékát teszi ki az energiafogyasztás, amin belül valamivel ötven százalék fölött van a gáz. A papíriparban az összköltségek 14 százalékát költik energiára, ezen belül ugyancsak több mint 50 százalék a földgáz aránya.



A gázáremelés döntő hatással lehet a hazai műtrágyapiacra is. A Péti Nitrogénművek Rt. összköltségéből mintegy ötven százalék a gázra fordított pénz -- tudtuk meg Szakonyi János gazdasági igazgatótól. Pontos számot még nem tudott mondani, hogy az rt. kasszáját mennyivel terheli meg az áremelés, az erről szóló számításokat még nem végezték el. Az azonban biztosnak látszik, hogy a többletköltséget teljes egészében nem tudják továbbhárítani -- a kelet-európai import is jelentős --, s ez eredményromlást okozhat.



Cégünket sokkhatásként érte a gázáremelésről szóló bejelentés -- mondta Reményi Tibor, a Silca Unican Elzett Rt. vezérigazgatója. Mint mondta, ez a lépés 15 millió forinttal csökkentheti nyereségüket, ami cégüknél jelentős összegnek számít. Az emelés hatását nem tudják áthárítani, ugyanakkor számítani kell arra, hogy a beszállítóik is növelik termékeik árát. Várható, hogy a jövőre tervezett infláció mértéke is nagyobb lesz. Hozzátette, problémának tartja, hogy a kormány a szociálpolitikát összekeveri a gazdaságpolitikával. Amennyiben a cégeknek kell viselniük a terhek jó részét -- például adócsökkentés formájában --, kompenzációt kaphatnának a kormánytól.



A BorsodChemnél jelenleg a társaság régi ammóniaüzeme számít a fő gázfelhasználónak, itt óránként mintegy 9000 köbméter fogy el. Az üzem meglehetősen elavult technológiával állít elő szén-monoxidot az MDI-üzletág számára, ezért jövőre a tervek szerint bezárják. Helyére a Linde által működtetett üzem kerül, melynek földgázfelhasználása az ammóniaüzemének alig egyharmada lesz.



Nehezebb helyzetbe kerülhet viszont a BorsodChem, a Mol és az Émász vegyes vállalataként induló BC-Erőmű, mely előreláthatólag jövő márciusban kezdi meg a próbaüzemet. Az erőmű számára a Mol lesz a földgázszállító, míg a BorsodChem a végtermékeket, vagyis a gőzt és az áramot használja majd fel.



A Magyar Villamos Művek Rt.-nél érdeklődésünkre közölték, egyelőre csak a sajtóból értesültek a tervezett gázáremelésről, ezért nincsenek elemzések arra vonatkozóan, milyen hatással lesz a drágulás a villamosenergia-árakra.



A Magyar Energia Hivatalban (MEH) értesülésünk szerint most készülnek azok a számítások, amelyekből kiderül, hogy a tervezett 43 százalékos átlagos gázáremelésre vonatkozó bejelentés az egyes fogyasztói csoportok számára mit jelent. Ezért ma azt sem lehet tudni még, hogy a villamos energiát mennyivel drágítja meg egy ilyen lépés. Szakértők számításai szerint 7-10 százalékos erőművi gázáremelés eredményez 1 százalékos villamosenergia-drágulást. Ez azonban attól is függ, hogy az adott időszakban azok az erőművek, amelyek földgázzal és olajjal is üzemeltethetők, melyik tüzelőanyagot választják. Jelenleg a földgáz aránya nagyobb, miután ez olcsóbb, mint az olaj. De amennyiben ez az arány jelentősen megváltozik, ismét elbillenhet az olaj javára a mérleg. Ugyanakkor -- jegyezték meg szakértők -- a tüzelőanyag drágulása nem épül be automatikusan a villamos energia ugyancsak hatósági árába. Az ármeghatározáskor, az egyes költségelemek vizsgálatakor dől el, hogy melyiket milyen súllyal veszik figyelembe, s ez alapján a gazdasági miniszter hozza meg a végső döntést.

A pénzügyi tárca szerint elhanyagolható a gázáremelés inflációs hatása A Pénzügyminisztérium nem módosítja a 2001-re vonatkozó inflációs előrejelzését, mert szerinte a gázáremelés legfeljebb 0,3 százalékkal emeli a pénzromlást. Matolcsy György gazdasági miniszter már arról beszélt, hogy megkülönböztetik a kis- és nagyfogyasztókat, s a rendelkezés így főleg a multinacionális vállalatokra vonatkozik. Az érintett hazai nagyvállalatok felháborodással fogadták a bejelentést, és versenyhátrányuk erősödését hangsúlyozzák. H. L.--H. É.--O. P.-->