Mikrohitelprogram két erdélyi régióban

A határon túli magyar vállalkozások támogatására létrehozott Új Kézfogás Közalapítvány (ÚKK) tavaly márciusi kuratóriumváltásával új támogatási koncepció lépett életbe. Ennek első jeleként hirdették meg a mikrohitelprogramot kísérleti jelleggel, két erdélyi régióban -- Szatmár, Szilágy és Máramaros, illetve Hargita és Kovászna megyékben. A programban 1000-4000 dolláros kamatmentes hitelhez juthatnak az említett megyékben működő életképesnek bizonyuló mikrovállalkozások, elsősorban alapeszköz-vásárlásra, beruházások finanszírozására, nyereséggel kecsegtető üzleti tervek megvalósítására. A hitelt két év alatt kell törleszteni.



Az ÚKK a program lebonyolításával, illetve az erre a célra elkülönített 300 ezer dollár kezelésével a Csíkszeredában bejegyzett Bethlen Gábor Alapítványt bízta meg, így a korábbi gyakorlattól eltérően Erdélyben döntik el, kik részesülhetnek a támogatásból. Amint azt Birtalan Ákos RMDSZ-es országgyűlési képviselőtől, a Bethlen Gábor Alapítvány elnökétől megtudtuk, a program első, jelenleg is folyamatban lévő szakaszában összesen 175 ezer dollárra lehetett pályázni, amiből 100 ezer a két székelyföldi megyének, 75 ezer pedig az északnyugati kisrégiónak jutott. Hargita és Kovászna megyék a maguk során -. 60-40 százalékos arányban -. ugyancsak felosztották egymás között a nekik járó összeget. Ha a program eredményesnek bizonyul, a tervek szerint más erdélyi megyékre, valamint Szlovákiára is kiterjesztik.



A sikerességet illetően azonban egyelőre megoszlanak a vélemények. A kételkedők malmára hajtja a vizet például az a tény, hogy az előzetesen kijelölt időpontig, szeptember 1-jéig egyik régióban sem tudták teljesen felhasználni a rendelkezésre álló pénzt, így a pályázati határidőt ki kellett tolni két hónappal.



Müller Enikő, a Szatmárnémeti Kis- és Középvállalkozásokat Fejlesztő Központ vezetőjétől megtudtuk: Máramaros és Szilágy megyéből egyetlen pályázatot se nyújtottak be. A huszonnyolc Szatmár megyei pályázat közül eddig tizenhetet bíráltak el, egyet elutasítottak, a nyertesek közül pedig tizenöten használták fel a pénzt, összesen 46 ezer dollár értékben. A másik két megye érdektelenségére Müller Enikő nem tudott magyarázattal szolgálni, arra viszont igen, hogy a szatmáriak miért kaptak a lehetőségen. Az ottani vállalkozásfejlesztő központ immár öt éve működik, több mint ezer cég tartozik hozzá, máskor is vettek részt hasonló programokban.



Hargita megyéből 34, Kovászna megyéből 11 cég tett le pályázatot a Hargita Megyei Innovációs és Inkubátor Központ asztalára -. nyilatkozta Kovács Márta programfelelős. A 16, illetve 6 nyertes pályázónak összesen 82 551 dollárt ítéltek oda, így Hargita megyében 949, Kovászna megyében pedig 16 500 dollár maradt felhasználatlan. A részleges sikertelenség okát a pályázatokat elbírálni hivatott, kilencfős mikrohitel-bizottság egyik tagja, Szabó László abban látja, hogy a program nincs kellőképpen közvetítve, a székelyföldi vállalkozók nincsenek hozzászokva az ilyen jellegű hitelszerzési módozatokhoz. Szabó ugyanakkor a mikrohitel-bizottság munkáját is bírálja, amiért indokolatlanul szigorú feltételekhez köti a hitel odaítélését, például ingatlangaranciát követel akkor is, amikor arra nem lenne szükség. A kritériumrendszer is kifogásolható, hiszen az egyik cégnek például csak azért utasították el a pályázatát, mert "így is szép jövedelme volt tavaly". Szabó ennek ellenére bizakodó a program jövőjét illetően, meglátása szerint viszont nem ártana további összegeket felszabadítani erre a célra, hiszen a nyertes pályázók a két év folyamán már lejben törlesztik a hitelt, s az infláció miatt az eredeti alap fokozatosan veszíteni fog az értékéből.