Az elmúlt harminc évben 22 ezerről közel 34 ezerre nőtt a rosszindulatú daganatok miatti halálozás, ami az európai, sőt a kelet-közép-európai összehasonlításban is kiemelkedően magas. Mivel az időben észlelt betegségek jelentős része gyógyítható, az Egészségügyi Minisztérium a szűrővizsgálatok új rendszerének bevezetését javasolja. Tapasztalatok szerint a veszélyeztetett korcsoportok kis hányada vesz csak részt a rendszeres szűrővizsgálaton, a többség nem él a lehetőséggel.
Ennek oka a hatályos miniszteri rendelet hiányossága is, ami nem köti technikai és szakmai feltételekhez a vizsgálatok elvégzését, így nincs biztosíték azok eredményességére. Fogyatékossága az is, hogy nem különít el pénzt e célra, így összemossa azok költségét a járóbeteg-szakrendeléseken végzett diagnosztikai vizsgálatokkal.
A szaktárca jogszabály-módosítást kezdeményez a térségi elven alapuló népegészségügyi onkológiai szűrővizsgálatok bevezetésére. Az életkor alapján veszélyeztetetteket behívó-visszahívó rendszerben tartanák nyilván, ami biztosítaná a célcsoport teljes átszűrését. Például a leggyakoribb emlő-, méhnyak- és vastagbélrákszűréseket.
A KSH 1999-es, népesedésre vonatkozó adatai szerint mintegy 2,8 millió 25--65 év közötti, 1,3 millió 45--65 év közötti nő, valamint 2,5 millió 45--65 év közötti férfi és nő él hazánkban. Ebből számítottan évente 1 millió nőgyógyászati, 460 ezer mammográfiás emlőszűrésre és 500 ezer székletbeli vér kimutatásán alapuló vastagbél-szűrővizsgálatra van szükség. A tárca szerint az említett vizsgálatokhoz megvan a megfelelő szakembergárda, a méhnyak- és a vastagbélvizsgálathoz az eszközök is rendelkezésre állnak. A mammográfiás emlőszűrés lehetősége azonban hiányos, mintegy 30, az ország különböző térségeiben elhelyezett szűrőközpontot kellene kialakítani. Ehhez 20 új készülékre van szükség, aminek a tavalyi áron 800 millió forint az egyszeri beruházási igénye.
A szűrővizsgálatok szakaszos bevezetése jövőre mintegy 1,5 milliárd forintot, 2002-ben 2,5 milliárdot, az azt követő években pedig 3,2 milliárdot igényelne, amelyet az egészségbiztosítási alapból fizethetnének. A beruházás -- a fejlett országok tapasztalatait figyelembe véve -- már 5-7 éven belül jelentős eredményt hozna. Megfelelő lakossági részvétel esetén évente 1500-2000, idő előtti halált lehetne elkerülni. Az említett három rákos betegségben két évvel ezelőtt több mint 7700 ember vesztette az életét.
Új rákszűrő rendszert javasol a szaktárca Az Egészségügyi Minisztérium tárcakörözésen lévő dokumentuma szerint évente 2 millió onkológiai szűrővizsgálattal 1500-2000-rel csökkenthető az emlő-, a méhnyak- és a vastagbélrák miatti halálozás. Számításaik szerint a következő két évben 4 milliárd forint kellene a betegségek megelőzését célzó térségi beruházásokra. A jelenlegi szabályozás nem szabja meg a szűrések tárgyi és személyi feltételeit. Nógrádi Tóth Erzsébet-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.