Ágazatonként változó a magasabb minimálbér terhe

Egy főként bérmunkát végző ruházati szövetkezet magát megnevezni nem kívánó vezetője több variációt tart elképzelhetőnek a minimálbér emelésével összefüggésben. Mivel a hazai textilipari vállalatok nincsenek jó anyagi helyzetben, az emelés miatt még az önköltséget sem tudják megtermelni. Ezért jó részük elbocsátásra kényszerül, vagy feketén dolgoztat, csökkent munkaidőben foglalkoztatja dolgozóit, vagy papíron csak hat órát dolgoznak, a valóságban azonban továbbra is nyolc óráért kapják a fizetésüket. Más vélemények szerint az is elképzelhető, hogy a munkáltató megemeli a normát, s erre hivatkozva fizet kevesebbet a minimálbérnél.
A Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Schalkhammer Antal szerint is jelentős nehézségekkel kell számolni az ágazatban a minimálbér-kiigazítás kapcsán. Az amúgy is hanyatló ágazatban az energiapiaci verseny következtében a bérek jelentősen az ipari átlag alatt vannak. A föld alatti foglalkoztatásúak esetén várhatók leginkább feszültségek. Itt ugyanis a jövedelmek jelentős részét az alacsonyabb törzsbérre rakódó pótlékok jelentik (műszakpótlék, földalatti pótlék, csoportteljesítmény). Az átlagbér ezek alapján 26-28 műszak ledolgozásával, felpótlékolva bruttó 100 ezer forintot ér el. A teljes jövedelmek tehát csaknem minden esetben összegszerűen meghaladják az új minimálbér szintjét, miközben a törzsbér ez alatt maradhat. Az új minimálbér összege azonban a törzsbérre vonatkozik, ezért módosításra van szükség, amely a pótlékok összegét nem érintheti. Ez nyilvánvalóan jelentős többletkiadást eredményez a bányavállalatok bérfejlesztési keretében, hátrányosan érintve a többi alkalmazott béremelési esélyeit. A piaci körülmények így újabb elbocsátásokat vetítenek előre 2001-re. A főtitkár ezek mértékét 2500-3000 főre teszi.
Ezzel szemben az építőiparban nem jelent problémát a havi 40 ezer forintos minimálbér, sőt intézkedéseket sem tett szükségessé, miután az Építőipari Vállalatok Országos Szövetsége (ÉVOSZ) tagvállalatainál már eddig is a fentinél magasabb béreket alkalmaztak -- közölte lapunkkal Nagy József, a szervezet ügyvezető igazgatója. Mint megtudtuk, az ÉVOSZ-nál már folyik a munka az iparágon belüli, azaz a szakmánkénti minimálbérek megállapításáról is. A vegyiparban sincs szükség számottevő bérkorrekcióra, hiszen a tavalyi adatok szerint a dolgozók 1,4 százalékát, zömében pályakezdőket vagy részmunkaidőben foglalkoztatottakat érinti csak a minimálbér-változás. A törvényben előrt emelés hatására bérfeszültségek sem várhatók, hiszen az ágazatban az elmúlt évben 127 ezer forint volt az átlagfizetés -- tudtuk meg a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének illetékeseitől.


A nagy kereskedelmi hálózatoknál a létszámhoz képest alacsony azok száma, akik bére az elmúlt évben nem érte el a bruttó 40 ezer forintot -- mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Ezzel szemben -- mutatott rá -- a kis kereskedelmi vállalkozásoknál komoly gondot okozhat a minimálbér szintjének emelése.
A fentieket támasztják alá a nagy cégektől kapott információink. Az Auchannál például már tavaly is 70 ezer forint körül volt a legalacsonyabb bér, s a Keravill-hálózatban sem volt szükség rendkívüli fizetésemelésre az előírások változásával, az Orex 300 dolgozója közül pedig csupán egy alkalmazott bére volt kevesebb 40 ezer forintnál.
A 2500 fős S&C Áruházlánc Rt. viszont két ütemben igazította ki 168 dolgozójának bérét: december és január elsején. A cég bérszintjét mutatja, hogy a bérkiigazítás csupán 449 ezer forinttal növeli havonta a társaság költségeit.
A mintegy 7 ezer alkalmazottal dolgozó Tesco Global Áruházak Rt. hipermarketjeinek munkatársai mind a mai hivatalos minimálbér felett kerestek, s csak néhány, az északnyugati régió kisebb S-Market boltjainak pályakezdő alkalmazottja kapott bruttó 38 ezer forintot.
A Spar-hálózat 4500 dolgozója közül mintegy 400-at -- akik 37-38 ezer forintot kerestek -- érintett az intézkedés. A mai minimálbérszintet a szokásos év eleji bérfejlesztéssel érték el.
A kis cégeknek azonban komoly gondot okozhat az emelés. A legtöbbször bérelt helyiségekben működő üzletekben szinte kizárólag kamaszkorból alig kinőtt eladókat látni, akiket a hivatalosan bejelentett minimálbéren felül zsebből fizet munkáltatójuk.
Az egyik bevásárlóközpontban üzletet bérlő -- s magát megnevezni nem kívánó -- kereskedő lapunknak azt mondta, hogy mivel költségei jelentősen növekednek, "az alkalmazottaktól vár el több rugalmasságot", ha meg akarják tartani állásukat. Az is elképzelhető -- mondják a szakmában --, hogy csak olyan alkalmazottakat vesznek föl, akiknek vállalkozói igazolványuk van.
Az agrárágazatot sújtó tavalyi kedvezőtlen év miatt itt különösen nehéz lesz kigazdálkodni a bérek és az egyéb kötelező juttatások többletkölségeit -- mondta Iványi Tibor, a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. humánerőforrás főosztályának vezetője. A csaknem 800 embert foglalkoztató, mintegy 5 milliárd forint árbevételű agrárcégnél 247 embert érint a minimálbér emelése. Az alapbérek tömegét erre az évre 18,5 millió forinttal, a járulékok növelésével és csökkentésével együtt a kiadásokat összesen 24,3 millióval kell megemelniük. Gond, hogy ez a tulajdonos ÁPV Rt. által jelzett idei 8-9 százalékos béremelés csaknem felét elvinné. Arra, hogy a nehezebbé vált bérgazdálkodás jár-e létszámleépítéssel, Iványi Tibor még nem tudott határozott választ adni.
A Sütőipari Egyesüléshez tartozó cégek mintegy 9500 alkalmazottjának átlagosan 51,4 százalékát érinti a minimálbér-emelés, de van, ahol a dolgozók 70-75 százaléka volt eddig minimálbéren -- mondta Werli József, az egyesülés igazgatója. Bonyolítja a helyzetet, hogy a műszakpótlékok is bérjellegű költségként jelennek meg, amelyekre -- hasonlóan a minimálbér-növekményhez -- szintén rakódnak a különféle járulékok. Szemléletes példaként említette, hogy a bérrel kapcsolatos többletkiadások a kenyérár 8-10 százalékával egyenértékűek. További gondot okoz, hogy módosítani szükséges a szakmai bértáblázatot, mert a kötelező emeléssel az alacsonyabban képzettek fizetés tekintetében utolérték az előttük lévőket, és az utóbbiak is elvárják, hogy a cégek emeljenek bérükön.
Werli József eredményesnek mondta, hogy a többi érdekképviselettel december végén sikerült közös nevezőre jutni a hazai pékségekben dolgozó mintegy 22 400 ember érdekében. A Magyar Pékek Ipartesülete, az Iposz, a Vállalkozók Országos Szövetsége és a Sütőipari Dolgozók Szakszervezete (SDSZ) megállapodott a kategóriánkénti minimálbérben. Így például abban, hogy a szakmunkások 2000-ben érvényes kötelező minimális órabére a 2000-es 185 forinttal szemben 250 lesz, a kiemelt szakembereké 208 forintról 265-re, a mestervizsgával rendelkezőké, a csoportvezetőké, a szakmai munkát irányítóké 250-ről 280-ra ugrik. Az egyébként is szűkösre szabott létszám további, jelentős leépítésével eddig nem számoltak -- mondta kérdésünkre Werli József. Az viszont felmerült, hogy vállalkozások, illetve részmunkaidős foglalkoztatás irányába mozduljanak el. Ez azonban újabb kényszervállalkozókat szülne, s -- túl azon, hogy a szakma egy részét szétzilálná -- ezekkel az állam sem járna jól.
Sóki Gyula, az SZDSZ elnöke szerint van esély a létszámleépítésekre, esetleg a bérekhez kötött normák kedvezőtlen módosítására, valamint a szürkegazdaság erősödésére. Ezért a megyei munkaügyi központoknál szorgalmazzák a pékségekben korábban megkezdett ellenőrzések gyakoribbá tételét.
Az idegenforgalmon belül a szállodavállalkozásoknak főként a vidéki részlegeit érinti a bérváltozás. A Danubius-csoportbeli cégek számára -- ahol mintegy 4400 fő dolgozik jelenleg -- kedvezőek a január 1-jétől hatályba lépett, bérrel kapcsolatos változások -- közölte Betegh Sándor, a Danubius Hotels Rt. vezérigazgatója. A szállodavállalatnál mintegy 400 embert érint a mostani emelés, ami csaknem 32 millió forint éves többletkiadást jelent. Ám -- a kormány kompenzációs csomagjában szereplő -- 2 százalékos tb-járulékcsökkentés 86 millió forint pluszt jelent a cégnek. A kiadás és a tb-járulék csökkentésének hozadéka 54 millió forint, amit a jelenleg 40 ezer forint körül kereső dolgozók bérének rendezésére kívánnak fordítani.
Betegh Sándor szerint a változás a fővárosi szállodákban esetenként csupán néhány embert érint. Főként a vidéki, alacsony jövedelmezőségű, szezonális hotelekben foglalkoztatnak minimálbéren.
A Danubiusnál egyébként cégszinten az éves bruttó átlagjövedelem 1,8 millió forint volt az elmúlt évben. Ez a megelőző évhez viszonyítva 14,5 százalékos emelkedést jelent.
A Taverna-csoportnál az összlétszám mintegy 10 százalékát, 100-120 dolgozót érinti a legkisebb bér emelése, ami éves szinten 30 millió forintos nagyságrendű kiadást jelent -- közölte Tárnoki László vezérigazgató. Ám a cég kollektív szerződése szerint a szaképzett, jutalékos rendszerben dolgozó alkalmazottak az országos minimálbérnél 10 százalékkal többet kell, hogy kapjanak.
A cégnél mintegy 6-7 millió forintra teszik azt a többletkiadást, amit a jelenleg 40 ezer forint körüli bérű dolgozók keresetének rendezésére fordítanak. A minimálbér emelése a csoport kisebb cégeinél -- amelyek egy-egy étteremre épülnek -- okozhat nehézségeket. Ezekben az esetekben 30-40 százalékkal is csökkenhet a jövedelmezőség.
Az utazási irodai szektorban általában nem jellemző a minimálbéren való foglalkoztatás, kivéve néhány esetben, főként pályakezdőknél. Mint Molnár Gabriella, a Balguss-Volánbusz utazási iroda ügyvezetője mondta, 28 fős munkatársi gárdájukból egy kezdő fiatalt érint az emelés. Az Eurotours ügyvezetője, ifj. Kenessey Gábor elmondta, 60-70 főt foglalkoztató cégüknél nincs minimálbéren dolgozó alkalmazott. A mintegy 150 dolgozót alkalmazó Vista utazási irodánál sem foglalkoztatnak minimálbéren. Még a legalacsonyabb bérkategóriába tartozó futároknak is 60 ezer forint körüli a havi bruttó keresetük -- mondta Kurucz János ügyvezető igazgató. A technikai személyzet egy részét -- például takarítókat -- nem főállásban foglalkoztatják, így rájuk ez a kormánydöntés nem vonatkozik.

Textilipari szakemberek szerint beláthatatlan következményekkel járhat a minimálbér emelése az ágazatban, ahol az átlagbér messze a 40 ezer forint alatt van. Ez elsősorban a konfekcióiparra igaz, mert itt a cégek javarészt bérmunkát végeznek, s a külföldi megrendelő nemhogy nem emeli a bérmunkadíjat, hanem annak csökkentésére törekszik. Ennélfogva az adott cég nyereségéből kell kigazdálkodni a minimálbér hatvanszázalékos emelését, s ez az egyiknek sikerül, a másiknak nem. -->