Állampapír: beszakadt a forgalom, megcsappant a lakosság étvágya - egy papír viszont erősíteni tudott
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) friss statisztikái szerint a 45. héten 79 milliárd forint értékben fogytak a hazai lakossági állampapírok, ez erős visszaesés az egy héttel korábbi 126 milliárd forinthoz mérten, a megelőző hét 55,4 milliárdos keresletéhez mérten azonban még mindig tetemes pozitív különbözetet mutat. Ha pedig még visszább megyünk, az ÁKK október eleji kínálati módosítása elé, akkor még egyértelműbb a különbség a jelenlegi számok javára, a szeptemberben tapasztalt számok ugyanis csak töredékét tették ki a mostani vételi ütemnek.
Így fest a lakossági állampapírok népszerűségi listája
A 45. heti forgalmi lista az alábbiak szerint alakult:
- Fix Magyar Állampapír (FixMÁP), 45,5 milliárd forint, 37 milliárd forinttal kevesebb, mint az előző héten.
- Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz), 20,1 milliárd forint, 11 milliárd forinttal kevesebb, mint egy hete.
- Kincstári Takarékjegy (KTJ), 9,9 milliárd forint, másfél milliárd forinttal több, mint a 44. héten.
- Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP), 2,5 milliárd forint, nagyjából feleannyi, mint egy héttel korábban.
- Prémium Magyar Állampapír (PMÁP), 0,3 milliárd forint, 100 millió forinttal kevesebb, mint a megelőző héten.
Az ÁKK legfrissebb, október 15-i számokat tartalmazó adatközlése szerint a teljes lakossági állampapír-állományban továbbra is a PMÁP áll az első helyen 3981 milliárd forintos állománnyal, az egykori kedvencet ugyanakkor már lassan befogja a FixMÁP, melyben 3165 milliárd forintot tart jelenleg a lakosság. A dobogó alsó fokán a fényéből az elmúlt hetekben szintén sokat vesztő BMÁP áll, 2067 milliárd forintos állománnyal – az új sorozatok azonban aligha fogják ennél feljebb segíteni a papírt a következőkben sem.
A BMÁP számára hatalmas pofon volt az ÁKK átalakítása
Az ÁKK október elején gyakorlatilag teljesen átalakította a hazai lakossági állampapírpiacot, a kibocsátó célja többek között az volt, hogy az adósságpiac szerkezetében csökkenjen a változó kamatozású, például inflációkövető kötvények súlya, miközben a fix kamatozású papírok részesedése nő. Az intézkedéssel az ÁKK azt kívánta elérni, hogy mind a lakosság, mind az államkassza stabil, előre tervezhető kamatokkal számolhasson az állampapírpiaci ügyletek során, így egyik fél se szembesüljön hirtelen megugró vagy visszaeső kifizetésekkel.
Az átalakítás legnagyobb nyertesei értelemszerűen a korábban is kedvelt FixMÁP és MÁP Plusz lettek, mivel előbbi 0,5, utóbbi pedig 0,75 százalékponttal magasabb kamattal tért vissza október elején. A két legnagyobb vesztes ezzel szemben az eddigi egyik favoritnak számító BMÁP, valamint a fényéből korábban már amúgy is sokat vesztett PMÁP lett. Ezeknek a papíroknak a kamatprémiumát jelentősen csökkentették, így a jelenlegi inflációs környezetben szinte minden vonzerejüket elveszítették.
A mostani konstrukció alapján a FixMÁP és a MÁP Plusz egyaránt 40 százalékos összesített hozamot kínál ötéves távon a befektetőknek.
Versenybe szállnak az állampapírokkal a bankok: egyes lekötésekkel akár 7 százalékos hozam is elérhető – mutatjuk, megéri-e a váltás
Az év végi jutalmak, bónuszok lekötéséért harcba szálltak a bankok. Egyes pénzintézetek már 6-7 százalékos hozamot is fizetnek, ami már az állampapírokkal szemben is versenyképes ajánlat.
