Patthelyzet az áramár ügyében

Az áramszolgáltatók adózás előtti eredményének kétharmadát "kiradírozta" a villamos áram január 1-jén életbe lépett árszabályozása. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hat áramszolgáltató összesen 22 milliárd forinttól esik el, miután átlagosan 6 százalékkal drágábban kénytelenek venni a villamos energiát a monopolhelyzetben lévő Magyar Villamos Művek Rt.-től, mint amennyiért eladhatják. A MÁE titkára, Boros Norbert emlékeztetett rá, az erőművek termelői ára 18,5, az MVM Rt. nagykereskedői ára 13,1, a fogyasztói árak pedig 6 százalékkal emelkedtek az év elején. Ez azt jelenti, hogy már a nagykereskedelmi tevékenység is veszteséges, az MVM Rt. számításai szerint nekik 55 milliárd forintos kiesést okoz az új szabályozás, amelynek zömét tulajdonosi segítséggel kívánják pótolni. A tulajdonosi jogokat gyakorló ÁPV Rt. igazgatósága támogatta az MVM Rt. ezen kérését, arról azonban egyelőre nincs még döntés, hogy milyen formában és milyen forrásból oldják ezt meg.
A villamos energia korábbi árképzése 8 százalékos sajáttőke-arányos megtérüléssel számolt. A szektor az elmúlt három évben érte el ezt a szintet, de a 2001-re becsült adat mindössze 3 százalékos. A befektetett tőkére vetített osztalék pedig 1999 után is csak 5 százalékot tett ki, amit a MÁE szerint erős túlzás extraprofitnak minősíteni. Lapunk kérdésére viszont egyik szolgáltató sem nyilatkozott úgy, hogy az idei évre tervezett összesen 62,8 milliárd forint értékű beruházásokat késleltetik.
Dervarics Attila, a Démász vezérigazgatója elmondta, hogy a társaság továbbra is a hosszú távú fejlesztéseket preferálja. Bár a szolgáltatási területen visszaesett ipari fogyasztói vételezés a jelenlegi árképzés mellett kedvező hatású, ennek ellenére keresik az értékesítés további lehetőségeit. Az osztalékpolitikában a vezérigazgató szerint egyaránt figyelembe kell venni a szakmai és a pénzügyi befektetők érdekeit.
Az áramszolgáltatók 22 milliárd forintnyi árbevétel-kiesésüket nem tudják kigazdálkodni -- hangsúlyozta Novák István Zsolt, az Elmű Rt. vezérigazgatója. Az egyik lehetséges megoldás a maximált nagykereskedelmi áraktól való eltérés, erre vonatkozóan kezdeményeztek -- egyelőre sikertelen -- tárgyalásokat az MVM Rt.-vel. A villamos művek azonban mindaddig nem hajlandó érdemben tárgyalni, amíg a szolgáltatók nem fizetik ki azt a hozzávetőlegesen 1,7 milliárd forintot, amelyet visszatartottak a januári számlák végösszegéből. Boros Norbert ezzel kapcsolatban kifejtette: miután erre az évre vonatkozóan nincs még szerződésük az MVM Rt.-vel, amelyben igényüket és az árat rögzítenék, nem fogadhatnak be a tavalyi áraknál magasabb összegről szóló számlát. A vitatott tételt egyébként egy letéti számlára fizetik be mindaddig, amíg nem születik megállapodás az ügyben.
Az áramszolgáltatók úgy vélik, az MVM Rt. árai nem versenyképesek, a külföldi árampiacokon alacsonyabb áron tudnának vásárolni, több ajánlattal rendelkeznek, erre azonban egyelőre nincs lehetőségük. Daniel Dumont, a francia EdF főigazgatója azonban hozzátette, hogy az importnak is csak akkor van értelme, ha azt nem drágítják meg túlságosan közterhek, így különösen a vám.
A helyzet másik megoldása pedig a piacnyitás előbbre hozatala volna. Ennek azonban -- jelentette ki Künszler Béla, az Édász Rt. vezérigazgatója, a MÁE elnöke -- nincs realitása 2002. január 1. előtt, amikor a jelenlegi tervek szerint a piac 25 százalékát nyitják meg a verseny előtt, s a feljogosított fogyasztók igényük legfeljebb 50 százalékát külföldön is megvásárolhatják. Az import esetleges felszabadításával kapcsolatban az MVM Rt.-nél érdeklődésünkre elmondták: importmonopóliumukat a jelenleg érvényes villamosenergia-törvény rögzíti, s ellátásbiztonsági szempontból semmiképp sem volna szerencsés ezt az egy elemet önállóan kezelni.
Az áramszolgáltatók levélben kezdeményeztek tárgyalást a gazdasági miniszternél, s a következő hetekben sor fog kerülni erre a megbeszélésre, ahol ismertethetik érveiket s javaslataikat.