A nemzetközi üzleti élet döntéshozói Magyarországról
A kampány keretében 2000 folyamán havi rendszerességgel jelentek meg a magyar üzleti, köz- és kulturális életet bemutató, elemzésekből, adatokból, nyilatkozatokból újságcikkszerűen felépített tematikus hirdetések. Az összesen egy oldalpár terjedelmű közlemények egyebek mellett az itteni külföldi befektetésekről és lehetőségekről, az értékpapírpiacról, az adózásról, az energiaszektor, a környezetvédelem, a kutatás-fejlesztés, az információtechnológia, a közoktatás, a turizmus és a kultúra helyzetéről.
A decemberben lezárult kampányt a lap véletlenszerűen kiválasztott brit, francia, ír, német, svájci, hongkongi és szingapúri olvasóinak körében végzett hatásvizsgálat követte. Azok, akik a HER-közlemények közül legalább egyet elolvastak, az Economist többi olvasójánál magasabbra értékelik Magyarországot gazdasági partnerként. A promóciós véleményformáló hatást jellemzi például, hogy míg az összes válaszadónak csak 31 százaléka véli úgy, hogy a magyar munkaerő hatékony és jól képzett, a HER olvasóközönsége körében ez az arány 10 százalékkal magasabb. A magyarországi külkereskedelmi lehetőségek megítélésében közel ugyanekkora (61, iletve 70 százalék) volt az eltérés. A magyar termékek és szolgáltatások javuló minőségét 58, illetve 64, az üzleti élet számára kedvező infrastruktúrát pedig 31, illetve 41 százalékban ismerték el jónak az átlagolvasók és a HER közönsége. Az 51 százalékban a felső és középvezetők, 30 százalékban pedig értelmiségi foglalkozású, illetve kormányzati munkát végző válaszolók több mint fele (54 százalék) nyilatkozott úgy, hogy a HER-hirdetések segítették abban, hogy tájékozottabb legyen Magyarországról. A véleményformáló hatás méréséből gyenge pontjainkra is fény derült: az összes válaszadónak csupán 12 százaléka vélte úgy, hogy helyi cégeink nemzetközi színvonalúak, 18 százaléka értett egyet a kérdőív azon állításával, hogy az itteni társasági adópolitika vonzó, és 14 százalékuk azzal, hogy a közbiztonság jó. A magyar termékeket a válaszadók csupán 4 százaléka értékelte technológiailag fejlettnek, miközben értéküket 40 százalékuk ismerte el.
A HER-sorozat egyébként előkelő helyen, a felső 20 százalékban végzett az Economist tavalyi "slágerhirdetései" között: a legérdekesebbek rangsorában csak a Patek Philippe, a Sun Microsystem, a Siemens és a Telia fizetett közleményei előzték meg.
