Nincs mire várni: nekiestek a világ rejtett olajmezőjének az energiaóriások, megkezdik a kitermelést – minden hordóra szüksége van a Shellnek és az Exxonnak

Az Egyesült Államok újra teljes erővel ráfordulhat az alaszkai olajkitermelésre, miután a világ legnagyobb energiaipari szereplői egymás után térnek vissza az északi-sarki térség rejtett olajmezőjére. Az ExxonMobil, a Shell, a Repsol, a ConocoPhillips és az ausztrál Santos is hatalmas összegeket költ új kitermelési jogokra Alaszka északi részén, ahol a becslések szerint több milliárd hordónyi feltárható kőolaj rejtőzhet. 

Ez azért is figyelemre méltó, mert a Shell korábban gyakorlatilag feladta az alaszkai terveit. A vállalat még 2015-ben jelentette be, hogy „belátható időn belül” leállítja az alaszkai kutatásokat, miután mintegy 7 milliárd dollárt (közel 2500 milliárd forintot) veszített egy sikertelen tengeri fúrási programon. Most azonban a társaság már arról beszél, hogy teljesen más típusú projektekben gondolkodik: ezúttal nem offshore, vagyis tengeri kitermelésről, hanem szárazföldi mezőkről van szó, ahol a geológiai adottságok és a meglévő infrastruktúra jóval kedvezőbbek.

Az amerikai földtani intézet becslése szerint ezen a régióban akár 8,8 milliárd hordó kitermelhető olaj is lehet. Ez önmagában nagyjából 1400 milliárd liter nyersolajnak felel meg, vagyis stratégiai jelentőségű készletről beszélünk – számolt be róla a Financial Times.

Az energiaipar számára különösen vonzóvá vált Alaszka azután, hogy az elmúlt években több nagy olajmezőt is felfedeztek a térségben. A Repsol és a Santos közös, 4,5 milliárd dolláros (mintegy 1600 milliárd forintos) Pikka-projektje már ebben a hónapban elindulhat, napi 80 ezer hordós termeléssel. A ConocoPhillips által fejlesztett Willow-projekt pedig 2029-ben indulhat be, napi 180 ezer hordós kapacitással. Ezek olyan mennyiségek, amelyek már önmagukban is érezhetően befolyásolhatják a csendes-óceáni térség olajpiacát.

Sorra térnek vissza az energiaóriások a rejtett olajmezőre

A nagy áttörés mögött egy független amerikai olajkutató, Bill Armstrong áll, aki 2013-ban fedezte fel a Pikka-mezőt. Armstrong szerint az alaszkai lelőhelyek ma már akkora potenciált jelentenek, hogy akár Guyanát is megelőzhetik új olajtartalékok tekintetében. Guyanában az Exxon korábban mintegy 11 milliárd hordó olajegyenértékű készletet talált, ami az elmúlt évtized egyik legnagyobb globális felfedezésének számított.

A mostani olajlázat jelentősen erősíti az iráni konfliktus miatt kialakult energiapiaci bizonytalanság is. A Hormuzi-szoros körüli feszültségek újra ráirányították a figyelmet arra, mennyire sérülékeny a világ energiaellátása, ha túlzottan a Közel-Keletre támaszkodik. 

Az alaszkai olajtermelés egyébként évtizedek óta hanyatlott. Az állam 1988-ban még napi több mint 2 millió hordó olajat termelt, tavalyra azonban ez 475 ezer hordóra esett vissza, ami közel ötvenéves mélypontnak számít. A Wood Mackenzie elemzőcég szerint ugyanakkor az új projektek miatt 2030-ra ismét 750 ezer hordó fölé emelkedhet a napi kitermelés.

Donald Trump kormánya politikailag is látványosan támogatja az új alaszkai projekteket. Az amerikai elnök energiaügyi tanácsának vezetője szerint a rekordméretű aukciók bizonyítják, hogy a „Drill, baby, drill” stratégia működik, és az Egyesült Államok ismét agresszíven akarja növelni a fosszilisenergia-kitermelést.

A környezetvédő szervezetek közben komoly veszélyekre figyelmeztetnek. Szerintük Alaszka a világ egyik legérintetlenebb ökoszisztémája, ahol az ipari beruházások hosszú távon súlyos károkat okozhatnak. Emellett arra is felhívják a figyelmet, hogy egy későbbi demokrata amerikai kormányzat ismét korlátozhatja a kitermelést, ami akár több milliárd dolláros befagyott beruházásokat is eredményezhet az olajcégek számára.