Amerika újraindíthatja a háborút: Irán túlfeszítette a húrt, Trump éktelen haragra gerjedt – „Ez csak szemét”
Donald Trump egyetlen mondattal gyakorlatilag újra a szakadék szélére lökte az iráni háborús tűzszünetet. Az amerikai elnök nyíltan „szemétnek” nevezte Teherán válaszát a washingtoni békejavaslatra, és jelezte: a néhány hete életbe lépett fegyvernyugvás már csak „életfenntartó gépeken van”. A konfliktus azért különösen veszélyes, mert közben a Hormuzi-szoros továbbra is részben lezárva maradt, az olajár ismét emelkedésnek indult, és a világ energiaellátásának egyik legfontosabb útvonala továbbra is bizonytalan helyzetben van.
Az amerikai–iráni konfliktus február vége óta tartó eszkalációja után Washington korábban olyan megállapodást próbált tető alá hozni, amely először a harcok befagyasztását érte volna el, és csak utána kezdődtek volna tárgyalások az érzékenyebb kérdésekről, például az iráni atomprogramról. Teherán azonban ennél jóval többet követelt – számolt be róla a Reuters.
Irán többek között azt várná el, hogy minden fronton álljanak le a harcok, beleértve Libanont is, ahol Izrael továbbra is a Hezbollah ellen harcol. Emellett Teherán saját ellenőrzését hangsúlyozta a Hormuzi-szoros felett, követelte az amerikai tengeri blokád megszüntetését, valamint a háborús károk megtérítését is.
Donald Trump erre rendkívül kemény hangnemben reagált:
Azt mondanám, hogy a tűzszünet most a leggyengébb állapotában van, miután elolvastam azt a szemét választ, amit küldtek. Be sem fejeztem az olvasását
– mondta újságíróknak az amerikai elnök.
A kijelentés azért különösen súlyos, mert Trump az elmúlt hetekben többször is azzal fenyegetőzött, hogy az Egyesült Államok újraindíthatja a katonai műveleteket, ha Irán nem hajlandó engedni. A mostani nyilatkozat alapján Washingtonban egyre inkább úgy látják, hogy Teherán túl messzire ment a követeléseivel.
Az olajár továbbra is leköveti az iráni eseményeket
Közben a piacok is idegesen reagálnak. A Brent típusú olaj ára kedden ismét 104,5 dollár fölé emelkedett hordónként, ami jelenlegi árfolyamon nagyjából 37 500 forintnak felel meg. A befektetők attól tartanak, hogy a Hormuzi-szoros körüli patthelyzet tartós marad, márpedig a világ olaj- és cseppfolyósítottgáz-szállításának mintegy ötöde normál esetben ezen az útvonalon halad át.
A konfliktus miatt az olajexport már most látványosan visszaesett. A Reuters felmérése szerint
az OPEC termelése áprilisban több mint húszéves mélypontra csökkent,
miközben egyre több tanker csak kikapcsolt nyomkövető rendszerrel mer áthaladni a térségen az esetleges iráni támadások miatt.
Az Egyesült Államok közben újabb szankciókat vezetett be olyan cégek és személyek ellen, amelyek Washington szerint iráni olajat segítenek Kínába juttatni. Ezzel az amerikai kormány egyszerre próbálja gyengíteni Teherán katonai finanszírozását és növelni a gazdasági nyomást.
A helyzet geopolitikai szempontból is egyre kényesebb. Trump szerdán Pekingbe utazik, ahol Hszi Csin-ping kínai elnökkel is tárgyal majd, és az iráni konfliktus várhatóan az egyik legfontosabb téma lesz. Kína ugyanis továbbra is az iráni olaj egyik legnagyobb vásárlója, miközben Washington egyre agresszívebben próbálja elvágni Teheránt az energiapiactól.
Mindeközben az amerikai közvélemény sem áll teljes mellszélességgel a háború mögött. A Reuters/Ipsos friss felmérése szerint
az amerikaiak kétharmada úgy gondolja, Trump nem magyarázta el világosan, miért sodródott háborúba az Egyesült Államok Iránnal.
Ez politikailag különösen érzékeny lehet kevesebb mint fél évvel a kongresszusi választások előtt, miközben az emelkedő üzemanyagárak közvetlenül érintik az amerikai fogyasztókat.
Washington ráadásul nem tudott széles nemzetközi támogatást sem szerezni. A NATO több tagállama nem hajlandó hadihajókat küldeni a Hormuzi-szoros biztosítására addig, amíg nincs teljes körű békemegállapodás és nemzetközi felhatalmazás. Ez azt jelenti, hogy a világ egyik legfontosabb tengeri kereskedelmi útvonala továbbra is rendkívül sérülékeny marad.
