Indokolt a béremelés és az amortizáció

Nem az a kulcskérdés, hány százaléknyi forráskivonás történt az egészségügyből, hanem, hogy az miként érintette a kórházakat -- fogalmazott Ajkay Zoltán a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) közelmúltban tartott kongresszusán. Számítások szerint az ágazat költségvetése reálértékben fele a tíz évvel ezelőttinek, ami több helyen az orvosi eszközök és a kórházi épületek állagának romlásával és elsősorban a rosszul fizetett állások betöltetlen helyeinek gyarapodásával járt. Az egészségügyi miniszter szerint az ágazat eszközalapú amortizációs forrásigénye 100 milliárd forint, amiből az idén -- reményei szerint -- az alapellátás 14 milliárdos szükségletét tudják fedezni.
Az MKSZ támogatásával tavaly végzett felmérés azt mutatja, hogy a nővérek 15 százaléka hiányzik a kórházakból, ezért meg kell találni az Európai Unió normáihoz igazodó és az utánpótlást is garantáló képzési formát -- mondta Ajkay. Nem sokat ér azonban a jólképzettség, ha tartósan alacsony marad a bér, a képzett dolgozók ugyanis még könnyebben találnak más munkahelyet maguknak. Ezt aztán a betegek is érzik, hiszen a nővérek és az orvosok is túlterheltek.
Súlyosbítja a helyzetet a betöltetlen gazdasági-műszaki állások száma, amire az Egészségügyi Gazdasági Vezetők (Egve) év eleji felmérése hívta föl a figyelmet. Ari Lajos elnök úgy fogalmazott: a kötelező közalkalmazotti béremelés (a minimálbér 40 ezer forintra való növelése, a bértáblabeállás) miatt több intézményben nem jutott pénz az e területen dolgozóknak, tartani kell a pályaelhagyástól.
Az egészségbiztosítási alap (ea) idei gyógyító-megelőző kasszája (ebből finanszírozzák az alap-, a szakrendelői és a kórházi ellátást) 11,3 százalékkal magasabb az előző évinél, s országos szinten 20 százalék bérnövekményt tartalmaz. Ám mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a dologi kiadásokkal összevontan és a teljesítmények alapján juttatja el a bért az intézményekbe, nincs garancia az egyedi béremelésre. A kórházak egy részében a dologi kiadások rovására tudtak csak eleget tenni a kötelező emelésnek, s tartaniuk kell az eladósodástól. Az Egve februári felmérése szerint -- ebben a 160 kórházból 77-en vettek részt -- 11,7 milliárd forint hiányzik a gyógyító-megelőző kasszából.
Vannak, akik az idei kórházi és szakrendelői betegforgalom növekedése mögött hamiskodást vélnek. A felsrófolt teljesítményadatok alapján ugyanis több pénzt fizet az OEP, ám zárt költségvetés lévén, az intézmények csak egymás rovására ügyeskedhetnek, már ha erről, s nem a tényleges betegforgalom-növekedésről van szó. A kórházakban egyébként 4, a szakrendelőkben 12,4 százalékkal volt magasabb a teljesítmény a múlt év hasonló időszakához képest.
Mikola István egészségügyi miniszter szerint a kórházak többsége 22-24 százalékkal tudta emelni dolgozói bérét. S mint azt a parlament költségvetési bizottságában a múlt héten tartott tájékoztatóján elmondta, nem hiszi, hogy a kormány pluszpénzt tud adni az egészségügyi keresetekre, biztosabb, ha az ágazat különféle programok (eszközfejlesztési pályázatok, amortizáció) révén juttat forrást az intézményeknek. Ezzel szemben Szekeres Imre, a bizottság elnöke úgy látja, hogy a költségvetés mára már 120 milliárd forint többletbevételéből 10-20 milliárd közötti összeget kellene juttatni az egészségügyi bérek növelésére, és annak be kell épülnie a bázisba.
Mikola egyébként úgy látja, hogy a szabad szellemi fogalkozású szakorvoslás javíthat az ágazat jövedelempozícióján. Ám ezt fokozatosan kell bevezetni, például a ma hiányszakmát jelentő patológusok körében lehetne elkezdeni, az elsők között ők hagynák el a közalkalmazotti státust. Ennek a viszonylag jól körülhatárolt szakmának a minőségbiztosítása ugyanis fontos, s a patológusok által az egyes kórházaknak szerződéssel végzett feladatok (szövettani és egyéb vizsgálatok) és az értük járó díj pontosan meghatározható.
A kórházszövetség arra figyelmeztet, hogy szüntessék meg a kórházi tevékenységek vállalkozási formába való "kicsemegézését" és a részprivatizációkat, mert végül a drága, s így veszteséggel végezhető feladatok az intézmények nyakán maradnak. Mikola ezt hasonlóképpen látja, s azt is kijelentette, hogy a meglévő intézmények munkájának javítása érdekében meg kívánja szüntetni az expanzív kórházfejlesztéseket. Szerinte egyébként nincs katasztrófa az ágazatban, de a betegellátásnak megfelelő kórházi szerkezetet sürgősen ki kell alakítani, s azt a finanszírozás eszközével segíteni. A kihasználatlan kórházi osztályok helyett bővíteni kell a rehabilitációra szoruló és a krónikus betegeket ellátó, valamint a pszichiátriai és az ápolási osztályokat.