Nem csak a Danone bocsát el

A gyakran emlegetett új gazdaság fogalma nincs megfelelően definiálva, ezért az idetartozó szektorokról sincs rendszeres információgyűjtés, tehát tendenciákat sem lehet megállapítani -- állítja Hegedűs Miklós, a Gazdaságkutató Intézet munkatársa. Véleménye szerint az Amerikában valóban tapasztalható nehézségekből a piac szereplői néha túlzóan általános következtetéseket vonnak le az egész világgazdaságra nézve. Bár az Egyesült Államok gazdaságának központi szerepe elvitathatatlan, mégis észre kell venni, hogy a tengerentúlon az informatikai és telekommunikációs újdonságok kibocsátása mostanra jelentősen meghaladta a felhasználás mértékét. A világ többi része azonban e területen leginkább némi lemaradással követi a fejlesztéseket, így több ideje van a piacnak alkalmazkodni az újdonságokhoz. Ezt a nézetet osztja Bereczky Katalin, a H. Neumann International személyzeti tanácsadó ügyvezetője is. Tapasztalata szerint az új gazdaság szereplőinek mondott vállalatok kénytelenek szembenézni azzal, hogy mindig megújuló termékeik nem hordoznak forradalmi változást magukban, és a fogyasztók ezért nem hajlandók időről időre megvásárolni az újdonságokat. A bevételek elmaradásából fakadó ésszerű következtetés tehát a költségek és így a létszám csökkentése. A hagyományos iparágaknál azonban a leépítések teljesen normális piaci magatartásnak tudhatók be, amelyet az állandó versenykényszer jelentette hatékonyságnövelés motivál -- állítja a személyzeti tanácsadó vállalatvezetőkkel való konzultációi alapján.
A informatikai szektor amerikai elbocsátásaival párhuzamosan a terület egyik fő tanácsadója, a PricewaterhouseCoopers is mintegy ezerfős létszámcsökkentést jelentett be amerikai részlegében nemrégiben. A tapasztalatok szerint más ágazatokban is a hatékonyságnövelés az elbocsátások fő mozgatórugója. Az ennek érdekében megvalósuló fúziók értelemszerűen leépítéseket követelnek a vállalat minden szintjén, képzettségtől függetlenül. További létszámcsökkentéshez vezethet a nagyvállalatoknál a tevékenységek kihelyezése vagy a termelés más országba telepítése is. Az így elbocsátott, de már szakképzett munkaerőt azonban sokszor a beszállítók alkalmazzák. Az alacsonyabb bérek miatti kitelepülésnél pedig csak az elhagyott ország gazdasága szenvedi meg az elbocsátásokat, a célországban viszont legalább akkora mértékben növekedhet a foglalkoztatás.
A vállalatok elköltözése egy adott régióból nemritkán komoly sajtóvisszhangot vált ki, de az azzal egyidejűleg másutt megvalósuló alkalmazotti létszámnövekedés kisebb nyilvánosságot kap, ezért a közvélemény méltán érzékelhet globális leépítéseket, miközben csak a foglalkoztatási piacnak megfelelő átformálódásról van szó -- mondta Hegedűs Miklós. Ezzel egyidejűleg az egyes országokban a munkavállalók elbocsátáshoz való viszonya is erőteljesen eltér. Amerikában egy átlagos alkalmazott pályafutása során legalább kilencszer vált munkáltatót, így sokkal rugalmasabb, míg Európában ez a szám még a négyet sem éri el -- tájékoztatta lapunkat Bereczky Katalin.
Ezzel egyidejűleg nyilvánvalónak látszik, hogy az új gazdaság területén, mindenekelőtt az Egyesült Államokban, jelentős leépítésekre kerül sor. A Challenger Gray & Christmas amerikai piackutató szerint az elmúlt tizenhat hónapban az internetes vállalkozásoknál végrehajtott közel nyolcvanezres létszámleépítés mintegy felére 2001 első negyedévében került sor. Az e területről elbocsátott dolgozók azonban viszonylagosan korszerű szakképzettségük miatt könnyen találhatnak munkát a hagyományos iparágak új gazdaság felé nyitó részlegeinél, ezért a nyugati világ foglalkoztatási mutatói aligha mutatnak negatív tendenciát. Hegedűs Miklós szerint annak ellenére sem lehet válságról beszélni, hogy az amerikai gazdaság növekedése nyilvánvalóan lassul. Véleménye szerint a tengerentúlon az idén is legalább 2-3 százalék körüli növekedésre lehet számítani. Az elmúlt évekhez képest továbbra is kedvező helyzetre hívja föl a figyelmet az amerikai Forbes magazin írása is, mely szerint a márciusi 4,3 százalékos amerikai munkanélküliségi ráta az európai 10 százalék körüli értékhez képest továbbra is roppant kedvező képet ad. Annak ellenére igaz ez, hogy a tavalyi rendkívül kedvező, 4 százalékhoz képest ez jelentős visszaesés. A tendenciát jelzi viszont az is, hogy az amerikai munkaügyi statisztikai hivatal (BLS) konzervatív becslése szerint márciusban 44 százalékkal nőtt az elbocsátások száma az előző év azonos időszakához képest. Az említett magazin által készített Forbes 500 nevű, a legnagyobb vállalatokat tartalmazó lista szerint az ötszáz cégnél foglalkoztatott mintegy 24,9 millió alkalmazottból alig egyszázaléknyit bocsátottak el az év eleje óta. Az elemzők azt is hozzáteszik, hogy a mostani karcsúsításról szóló bejelentések gyakran a tőkepiacnak szólnak, és valójában csak több év alatt, folyamatosan valósulnak meg. A vállalatok egyébként indokként legtöbbször a bevételek nem a tervek szerinti alakulását és így a költségcsökkentést jelölik meg. A Bloomberg hírügynökség jelentése szerint például a francia Danone-csoport is a versenytársakkal szembeni hatékonyságnövelés érdekében döntött a leépítések mellett, ugyanis gyárai jelenleg jóval az iparági átlag alatt, 43 százalékos kihasználtsággal üzemelnek. Eközben a rivális Unilever is 10 százalékos létszámcsökkentést és száz üzem bezárását tervezi öt év alatt, hasonlóan a Nestléhez, amely három év alatt összesen 59 gyárát akarja megszüntetni.