Szabadpiac -- szabályozott tarifák

Az internetezés árplafonja mellett a MeH hatáskörébe kerülhet annak a bevételhányadnak a meghatározása is, amelyet az internetszolgáltatók kapnak, ha az egységes hírközlési törvényhez (ehtv.) beadott módosítást megszavazza a parlament. A kormány hétfőn közölte: támogatja azt a törekvést, hogy az internetezésből befolyó összeget a távbeszélő-hálózat üzemeltetője és az internetszolgáltató megossza.
Ismert, hogy jelenleg a telefonvonalon keresztüli internetezésnél a percdíjak teljes egészében a telefoncéghez kerülnek. Mivel az internetszolgáltatók a távközlő társaságoknak az átlagosnál jóval nagyobb forgalmat hoznak, ebből a nyugat-európai példáknak megfelelően részesedni szeretnének.
A törvényhez beadott két ilyen értelmű módosítás annyiban eltér a nyugati gyakorlattól, hogy a szabad verseny és a felek közötti tárgyalásos árképzés helyett hatósági körbe rendelné az internetdíjak maximális árát és a megosztás mértékét.
Végvári Orsolya, a Kiwwi internetszolgáltató vezérigazgatója lapunknak elmondta, hosszú távon a szabad verseny híve, de első lépésként a hatósági megosztást is támogatja. Így a mai szabályozással ellentétben legalább törvényes alapja lehet a cégnek arra, hogy részesedjen a bevételből. A Matáv Rt. a törvényalkotásnak ebben a szakaszában még nem kívánta kommentálni az ügyet.
Az ehtv.-hez két módosító javaslat is érkezett. Az egyik csak a telefonvonalon keresztüli internetezésnél szabna árat és megosztási kötelezettséget, a másik azonban mindenfajta internetelérésnél. Az informatikai bizottság elnökének, Rogán Antalnak a nevével fémjelzett szöveg ugyanis távközlési hálózaton keresztüli elérést tartalmaz, ami például a kábeltévés internet maximált árát és a díjak kötelező megosztását is jelentené.
A másik módosító javaslat a már évek óta versenyfeltételekkel működő mobilpiacra kényszerítene ismét hatósági árszabályozást. A vezetékesből a mobilhálózatra érkező hívások tarifáit ma már a mobilcégek határozhatják meg. A verseny amúgy is a költségszinthez közelítő árak alkalmazására készteti a szolgáltatókat. Winkler János, a piacvezető Westel Mobil Rt. vezérigazgató-helyettese visszalépésnek minősíti a javaslatot és tart tőle, hogy a hatóságok nehezen tudják meghatározni a költségalapú díjakat. Drozdy Győző, a Pannon GSM Rt. vezérigazgató-helyettese nem érti a kormányzati szándékot, hiszen korábban maga az árfelügyeletet ellátó pénzügyi tárca tartotta feleslegesnek a központi tarifameghatározást. Szerinte sántít és nem EU-konform az a gondolat sem, hogy a módosítás alapjául elegendő átnevezni a közcélú távbeszélő-szolgáltatást. Ebbe így ennek alapján a jövőben már nemcsak a vezetékes hívások tartoznának.
Indokolatlannak tartják a Vodafone-nál is a tervezett módosítást. Marchhart Pál, a cég távközlés-politikai igazgatója szerint amiatt sem szerencsés a hatósági ár bevezetése, mivel az azonos tarifát alkalmazna mindenkire. Így nem lenne alkalmas a szolgáltatónként eltérő költségek figyelembevételére. Ennélfogva előfordulhat, hogy a versenypiaci szereplőket hatóságilag előírt veszteségek elviselésére kényszeríti a szabályozás.