Benyújtották az uniós forrásokat felszabadító törvénycsomagot
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA parlament honlapján kedd este megjelent az a 110 oldalas törvénycsomag, amelynek elfogadásától a kormány a korábban befagyasztott uniós források felszabadítását várja. Az indítványt Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezető miniszter nyújtotta be, előterjesztő miniszterként Görög Márta igazságügyi miniszter neve szerepel a dokumentumon.
A javaslatban rögzítik, hogy a szabályozás az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervéhez kapcsolódó úgynevezett szupermérföldkövek határidőre történő teljesítését szolgálja, és részét képezi a magyar kormány, illetve az Európai Bizottság között korábban létrejött politikai megállapodás végrehajtásának.
Szintén rögzítik, hogy a törvénycsomag kizárólag az uniós forrásokhoz való hozzáférés intézményi és jogállamisági feltételeivel foglalkozik: nem érinti az ideológiai vagy világnézeti kérdéseket, nem kapcsolódik migrációhoz, és nem vet fel az ukrán uniós csatlakozással összefüggő szempontokat.
A csomag hat fő területen hoz változásokat
Szigorítja a vagyonnyilatkozat-tételi és ellenőrzési szabályokat, és ezzel párhuzamosan bővíti az Integritás Hatóság hatáskörét: a testület ezentúl a közeli hozzátartozók vagyonát is vizsgálhatja, és kezdeményezheti korábban lezárt nyomozások újraindítását. Rendelkezik a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetéséről is.
A büntető eljárásjog módosításával szigorúbb fellépést irányoz elő a korrupciós bűncselekményekkel szemben, egyes pénzügyi törvények módosításával pedig erősíti a fizetési műveletek átláthatóságát. Végül jelentősen kiterjeszti azoknak a szerveknek és adatoknak a körét, amelyeket a Központi Információs Közadat-nyilvántartásban kötelező nyilvánosságra hozni.
Magyar Péter miniszterelnök történelmi jelentőségűnek nevezte a csomagot.
A kormány május végén jelentette be, hogy megállapodás született 16,4 milliárd euró felszabadításáról. Ez hozzávetőleg 6000 milliárd forint, a magyar állami költségvetés mintegy 13 százaléka. Magyar Péter részletezte, hogy az összeg mire fordítható: 4,4 milliárd euró kohéziós forrás egészségügyi, szociális, környezetvédelmi és közlekedési fejlesztésekre, valamint kis- és középvállalkozások támogatására juthat.
Elsősorban a felsőoktatást erősíti 2,2 milliárd euró; 4 milliárd euró már megvalósult projektek elszámolását fedezi, amivel nő a költségvetés mozgástere; másfél milliárd euró az elektromos hálózat fejlesztésére jut; mintegy 2 milliárd euró vasúti és HÉV-szerelvények beszerzését teszi lehetővé; és jelentős összegeket szánnak bérlakás-építésre is.
