Végéhez közeledik az analóg tévézés

Nagy-Britannia két legnagyobb digitális szolgáltatója, az ONdigital és a BSkyB a közelmúltban bizakodását fejezte ki az Independent Television Commission (az ORTT ottani megfelelője) azon közelmúltbeli bejelentésével kapcsolatban, amely szerint a fejlődés jelenlegi üteméből kiindulva 2010-re akár teljesen meg is szűnhet az analóg műsortovábbítás a szigetországban. A Granada Plc. és a Carlton Communications tulajdonában lévő, két évvel ezelőtt indult ONdigital máris egymilliónál több előfizetővel rendelkezik -- jelentette be Stuart Prebble, a társaság vezérigazgatója, hangsúlyozva, hogy a fogyasztói szervezetek aggályai ellenére szükségesnek tartja a televíziós szolgáltatások teljes digitalizálását. A Reuters tudósítása szerint hasonló véleményen van a BSkyB üzemeltetési igazgatója, Richard Frendenstein, aki szerint a tevékenységét műholdas műsorszórással kezdő társaság összesen 5,25 millió előfizetőjéből már csak alig több mint 5 százalék néz analóg módon továbbított képet. Ami saját cégét illeti, Freudenstein már az idén nyárra teljes digitalizálással számol.
Kétségtelen, hogy a DVB-T rendszere a világ összes országából Nagy-Britanniában a legfejlettebb, tízből három háztartásba jut el így az adás. A teljes digitalizálást a fejlesztéseket anyagi erőforrásokkal és a korszerű technológia prioritásának hangsúlyozásával a kormány is szorgalmazza. Ugyanakkor az átállással kapcsolatos felmérések a lakosság visszafogottságáról tanúskodnak. A brit fogyasztói szervezetek szövetségének legutóbbi felmérése szerint a tévénézők 32 százaléka elutasítja a tetemes költségekkel is járó átállást. Ezzel kapcsolatban szkeptikusan nyilatkozott Dermot Nolan, a TBS média-tanácsadó iroda elemzője, akinek véleménye szerint még ha az összes brit háztartást sikerülne is bevonni a DVB-T rendszerébe, az otthonokban második, harmadik tévéként használt régebbi készülékek miatt még jó ideig nem válik felszámolhatóvá az analóg sugárzás. Nolan véleménye szerint a 2010-re tervezett teljes átállásnak "semmi esélye", a változás akkor is évtizedeket vehet igénybe, ha a kormány közvetlen beavatkozással gyorsítja fel a folyamatokat.
Az ilyen aggodalmakkal szemben a DVB-T robbanásszerű elterjedését prognosztizálja az IDC-nek a digitális vételhez szükséges set-top boxok iránti keresletről készített legutóbbi tanulmánya, amely szerint 2004-ig bezárólag a jelenleg használatban lévő valamivel több mint 10, illetve 20 millióhoz képest az USA-ban 24 millió, világszerte pedig 70 millió kiegészítő készülék iránt mutatkozik majd fizetőképes kereslet.
A set-top boxok piacát -- a digitális televíziózás terjedésének ösztönzésével -- egyes országokban, így a szomszédos Ausztriában részben a kormány is szervezi. Az ORF 1-es és 2-es adásának továbbítása mellett fennmaradó két frekvencia optimális kihasználásának érdekében megrendelt tanulmányban az osztrák kormányzat két forgatókönyvre kapott javaslatot. Az egyik változat szerint a harmadik -- a 98 százalékos lefedettséget biztosító -- frekvenciát is az ORF kapja meg DVB-T céljára. Ebben a fogyasztóbarátnak nevezett esetben ugyan azonnal megkezdődhetne a digitális földi műsorszórás, ám viszonylag magasabb költséggel, és azzal a következménnyel, hogy a magántévék kimaradnak a lehetőségből. Ugyanakkor mindössze öt év alatt megoldhatóvá válna az analóg módról a teljes átállás. A második -- olcsóbb, de lassúbb, mert "szigetszerű" vételi lehetőségeket jelentő, viszont a magántévék igényeivel érdemben számoló -- konstrukcióban az ORF a kisebb (mintegy 75, ezen belül például Salzburgban és Grazban csak 50, Bregenz környékén 60, Linzben 75 százalékos) lefedettségű 3. frekvencián indíthatná a digitális műsorszórást.