Stratégiaváltásra kényszerül az Enel

Az európai uniós árampiac liberalizálására vonatkozó előírások arra kényszerítik a római székhelyű Enel áramszolgáltató társaságot, hogy 2003-ig megváljon kapacitásai 27 százalékától. Az egykor monopoljogokkal felruházott cég olasz piaci részesedése a következő két évben még tovább szűkülhet.
A legnagyobb nyugat-európai áramszolgáltató, a francia EdF konszern a Montedison részbeni megvételével máris megjelent Olaszországban, ahol a más EU-tagországokénál magasabb tarifaszint felettébb vonzó lehet a külföldi befektetők számára.
A konkurencia erősödése arra készteti az Enelt, hogy a jövőben -- a tevékenysége diverzifikálása és létszáma leépítése mellett -- külföldön próbáljon terjeszkedni. Ám nagyobb értékű akvizíciók egyelőre nem várhatók -- írja a Handelsblatt című német lap Franco Tatóra, az Enel főnökére hivatkozva, aki tavasszal még több mint 20 milliárd euró befektetést tervezett a következő években, főleg angliai, spanyol és közép-európai cégvásárlásokra. A magas európai, főleg nagy-britanniai cégárak, úgy látszik, riasztólag hatottak.
A német Veag AG megszerzésére irányult sikertelen kísérlet is közrejátszhatott abban, hogy az Enel -- más energiaszolgáltatókkal ellentétben -- még mindig a belső piacra összpontosít. Tavalyi bevételében a külföldön termelt hányad még az 1 százalékot sem érte el.
A 29 millió fogyasztót ellátó, évi 237 milliárd kilowattóra áramot forgalmazó Enel tavaly 25,1 milliárd euró árbevételt és 2,2 milliárd euró nettó nyereséget ért el. Az idén forgalma tovább nőhet, ám nyeresége gyengülhet.
A társaság a távközlésben is jelen van: a France Telecom céggel együtt birtokolja a 20 millió ügyféllel bíró Wind SpA-t, Olaszország második legnagyobb telefonszolgáltatóját. Igaz, várhatóan még a jövő év elejéig túlad az ebbéli részesedésén.
A 68 százalékban állami tulajdonú Enel privatizációja már korábban felmerült, de a befektetők a Bloomberg értesülése szerint egyelőre ódzkodnak a részvényvásárlástól. Főleg a további diverzifikációs tervek (a távközlés mellett a víz- és gázellátásban is részt kíván venni) riasztják a vevőjelölteket. A vételi kedvnek az sem használ, hogy két év -- azaz a tőzsdei bevezetésük -- óta 17 százalékkal esett a cég részvényeinek árfolyama.