Nem arra készül a főváros, amire sokan számítottak: kiderült, mi épülhet a Dunán
A kánikulai időjárás már országszerte megérkezett, a fővárosban pedig teljes gőzzel beindult a strandszezon.
A Világgazdaság is megírta, hogy strandmedencék és strandfürdők megnyitása évek óta ütemezetten, az időjárási körülményekhez igazodva történik, jellemzően április végétől június közepéig
A fővárosban azonban az újdonságok közé tartozik, hogy idén is elérhető lesz az Árasztó-parti szabadstrand, sőt péntektől pedig a III. kerületi önkormányzat által üzemeltetett Római-parti Plázs is várja a fürdőzőket. A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) a Világgazdaságnak elárulta, hogy az általuk üzemeltetett
Árasztó-parton található szabadstrand július 1-jétől fogadja a vendégeket.
A nyitást megelőző napokban még elvégzik a szükséges bejárásokat és ellenőrzéseket, ezt követően pedig a tavaly augusztus végén átadott szabadstrand idén már hosszabb ideig áll majd a látogatók rendelkezésére.
A BGYH korábban arról tájékoztatta lapunka, hogy a Hosszúréti-pataknál tervezett fürdőhely a hosszú engedélyezési folyamat miatt nem tudott tavaly hamarabb megnyílni.Szűts Ildikó, a BGYH vezérigazgatója a sajtónak arról beszélt, hogy a partszakaszon egykor is sokan fürödtek, azonban hiányzott a megfelelő infrastruktúra. Hozzátette: a szükséges fejlesztések elkészültek, a szabadstrand így már teljes értékű szolgáltatással várhatja a látogatókat
A BGYH tájékoztatása szerint jelenleg átfogó vízminőségi elemzések készülnek, miközben több lehetséges helyszínt is megvizsgálnak annak érdekében, hogy a fővárosban a jövőben újabb szabadstrandokat alakíthassanak ki,
információink szerint azonban idén már nem adnak át újabb szabadstrandokat a fővárosban.
Nagy dobás készül a Dunán: folyami uszoda épülhet a Margit-szigetnél
A fővárosi cég a Világgazdasággal közölte, hogy idén egy másik, dunai fürdőzést célzó projekt is előrehaladott szakaszba lépett. A Fővárosi Önkormányzat, a BGYH, valamint a Valyo – Város és Folyó Egyesület az 2024-es önkormányzati választást követően kezdte meg a dunai fürdőzés jövőjét meghatározó koncepció kidolgozását.
A Valyo saját munkájáról részletes információkat tett közzé az oldalán. „Reméljük, hogy belátható időn belül a Margitszigeten és a belvárosi Jane Haining rakparton is épülhetnek Duna-fürdők” – közölte korábban lapunkkal Győrfi Dániel, a Valyo – Város és Folyó Egyesület építésze és urbanistája. Az egyesület tervei szerint továbbá úszósávok is létrejöhetnének a Dunában, például
- a Margitsziget budai oldalának szinte teljes hosszán,
- valamint az Óbudai-sziget menti Duna-ágban.
Emellett több új szabadstrandhelyszínt is kijelöltek, köztük
- a Palotai-öböl,
- a Palotai-sziget,
- az Óbudai-sziget csúcsa
- és az Újpesti vasúti híd környékét.
A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. a Világgazdaságnak elárulta, hogy napokon belül tárgyalásokat folytatnak egy Duna folyami uszoda megvalósításáról. A 19. században az Országháztól az Erzsébet hídig sorakoztak a Duna-fürdők, melyek sportolási, edzési célokat szolgáltak és közfürdő funkciót is elláttak.
A Valyo korábban azt szorgalmazta, hogy folytatódjon a folyami uszoda tervezése és előkészítése. A szervezet elképzelései szerint a jövőben a Margit-szigetnél, valamint a belvárosi Jane Haining rakpart térségében is létrejöhetnek olyan dunai fürdőhelyek, amelyek új lehetőségeket teremtenének a fővárosi folyami fürdőzés számára.
A BGYH tájékoztatása szerint erre akár a vártnál hamarabb is sor kerülhet: jövő héten tárgyalja a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság az első Duna folyami uszoda megvalósításáról készült tanulmányt.
Az elkészült tanulmány szerint elsőként az új folyami uszodát a Margit-sziget közelében alakítanák ki.
A projekt engedélyezése várhatóan mintegy egy évet venne igénybe, ezt követően pedig megkezdődhetne a kivitelezés.
Európa nagyvárosai után Budapest is a Dunára költözne
A lapunknak úgy fogalmaztak: a budapesti projekt összetettebb lehet más európai példáknál, mivel a Duna erősebb sodrású, jelentős vízszint-ingadozással is jár.
Európa több nagyvárosában már évek óta sikeresen működnek hasonló létesítmények. A nemzetközi példák alapján két alapvető modell terjedt el:
- a közvetlenül a folyó vizét használó fürdőhelyek,
- illetve a folyón úszó, medencével kialakított uszodák.
Az egyik legismertebb példa a koppenhágai Harbour Baths (Havnebad) rendszere. A dán fővárosban több helyszínen – például az Islands Brygge, a Fisketorvet vagy a Sluseholmen városrészben – alakítottak ki olyan fürdőhelyeket, ahol a látogatók közvetlenül a kikötő vizében úszhatnak. A területeket stégekkel és úszóplatformokkal választották le, a vízminőséget pedig folyamatosan ellenőrzik.Hasonló megoldás működik Aarhusban is, ahol a kikötő vizére épülő úszókomplexum több medencével, 50 méteres úszópályával és szaunákkal várja a látogatókat. Odensében szintén a kikötői fürdőzés koncepciójára épülő létesítmény üzemel, bár ott nem minden medence kapcsolódik közvetlenül a természetes vízfelülethez.
A másik modell szerint a folyó csupán helyszínként szolgál, a fürdőzők pedig egy medencében úsznak. Erre a legismertebb példa Bécsben található. A Duna-csatornán horgonyzó Badeschiff egy úszó hajótestre épített medence, amely nyaranta a város egyik legnépszerűbb találkozóhelye.
Budapest számára jelenleg inkább a koppenhágai modell tűnik követendő példának. A Valyo és a fővárosi szereplők elképzelései szerint a Margit-sziget térségében olyan ellenőrzött, a Dunából leválasztott fürdőterületek jöhetnek létre, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak a folyóval.
