Ázsia előz az interneten

Az új gazdaság válsága ellenére folyamatosan terjed az internet használata. Mintegy 400 millióan éltek 2000 végén rendszeresen az elektronikus kommunikáció e formájával. Számuk belátható időn belül több mint megkétszereződik: az IDC piackutató és a Merrill Lynch befektetési bank egybehangzó előrejelzése szerint 2005-re a "behálózottak" száma világszerte eléri majd az egymilliárdot. E szakmai becslés szerint az internet elsősorban Ázsiában szerez magának új híveket, de további növekedési lehetőségek rejlenek a háló európai piacán is. Ennek elsődleges oka, hogy az USA lényegesen telítettebb más régióknál: 130 millió internetezőjével ma az USA képviseli a világ internetes népességének harmadát. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag az Egyesült Államok minden második lakosának van internet-hozzáférése, Nyugat-Európában viszont ez az arány jelenleg csupán 30 százalékos, Kelet-Európában pedig még ennél is lényegesen alacsonyabb. A 26 milliós felhasználót számláló Japánt most nem számítva Ázsiában 100 főre mindössze két internetes elérés jut.
Szakértői vélekedés szerint az USA-hoz képest az internet használata szempontjából jelenleg még elmaradottnak számító térségek, elsősorban Nyugat-Európa és Ázsia lakossága jelenti a háló új közönségét: részesedésük a teljes netpopulációból 2005-re 80 százaléknál is magasabb lesz. Jelenleg 370 millió, az internet elérésére alkalmas készülék van üzemben, ezek száma a Merrill Lynch becslése szerint 2005-re megháromszorozódik, így mintegy 1,28 milliárd berendezéssel számolhatunk. Megváltoznak maguk az eszközök is: a kutatók a nethasználat terjedésének fontos technikai háttereként említik az elérés mobillá válását. Míg ma az internetes kapcsolatok kétharmada PC-n keresztül létesül, egyre nagyobb szerepet kapnak a hordozható készülékek, ugyanakkor a személyi számítógépek aránya ebben a funkcióban 2005-re 50 százalék alá csökken majd. Több elemző, így a Schroeder Salomon Smith Barney szakértője, Gerard van Hamel Platerink afelől sem hagy kétséget, hogy előbb-utóbb az elmúlt hónapokban a zuhanó részvényárfolyamok miatt válságos helyzetbe került e-business is meg fogja találni "valós, racionális" értékét a piacon. A szakértő azonban hangsúlyozza: a csalódottságukból ébredező befektetőknek ehhez a gazdaság e mindeddig kitüntett területén is el kell fogadniuk a realitásokat, azaz a növekedés ésszerű ütemét.
Az IDC szerint a következő négy évben Cseh-, Lengyelországban, Magyarországon és Szlovákiában a jelenlegi 2,2 millióról 4,5 millióra nő az internetes csatlakozási pontok száma. Az adat nem az internetezők valós számára utal, hiszen egy-egy intézményes hozzáférési ponton keresztül többen is szörfözhetnek egyszerre. A piackutató szerint a távközlési szektort liberalizáló uniós csatlakozás előtt álló négy országban az internetszolgáltatás piaca a jelenlegi összesen évi 830 millió dollárról 2005-re 1,9 milliárd dollárra emelkedik.
A világhálóhoz ma Magyarországról hozzáférők száma 1,3 millió körülire becsülhető, a hetente legalább egyszer barangolók száma viszont 700-800 ezer körül van -- véli Jakab Áron, a Bell Research internetüzletág-vezetője. A szakemeber szerint rendkívül nehéz feladat előre megjósolni a 2005-ben várható helyzetet, a magyar kereskedelmi internetszolgáltatás eddigi mintegy öt-hat éves története is ezt támasztja alá. A piac rendkívül gyorsan változik, új technológiák jelennek meg, és ebben a környezetben nehéz becsülni például a nemrég elfogadott új hírközlési törvény várható hatásait. Az előrejelzések készítését nehezíti az is, hogy az internetezők számának meghatározására a mai napig nem alakult ki nemzetközileg is elfogadott szabvány.
Az ázsiai országok előretörését a szakember is valószínűsíti, a világpiacon már az is nagy változásnak számít, ha a hatalmas előfizetői bázisú Kína és India mérsékeltebb fejlődést él meg. A nyugat-európai internetezők számának növekedését a mobilinternet reménye táplálja.
A Bell Research és a Think Consulting által készített Magyar infokommunikációs jelentés adatai szerint a hazai, tíz fő feletti vállalatok 69 százalékának van internet-hozzáférése központi telephelyén. A nagyvállalati szférában a lefedettség teljes, a középvállalatok körében 81 százalékos, míg a kisvállalatok körében közel kétharmados. A vállalati internet-hozzáférési piac 70 százalékát három vezető szolgáltató tudhatja magáénak. A legerősebb 43 százalékos részesedésével az Axelero, a többi megnevezett -- legalább 2 százalékos részesedésű -- ISP-nek összesen nincs ekkora ügyfélköre. A következő legnagyobb szolgáltató a PSInet-Elender és a GTS-Datanet nagyjából azonos 14, illetve 13 százalékos ügyfélbázissal. Az intézményi ügyfelek számát tekintve mögöttük elmarad a PanTel-Euroweb 3 és a Vivendi-V-net 2 százalékos részesedéssel, míg a többi szolgáltató együttesen a piac 22 százalékát birtokolja.
A felhasználás nagyobb intenzitása és a jobb minőségű kapcsolatok iránti magasabb igény miatt legértékesebb nagyvállalati piacon az Axelero őrzi vezető szerepét, de részesedése 10 százalékponttal alacsonyabb az összesített átlaghoz képest, míg a GTS-Datanet 15 és a PanTel-Euroweb 7 százaléka erősebb pozícióra utal. A kisvállalati piacon az Axelero 44 és a PSInet-Elender 15 százalékkal a két legerősebb szolgáltató.