A Harley-Davidson, az egyetlen nagy amerikai motorkerékpár-gyártó ambiciózus terveket sző arról, hogy megkétszerezze jelenlétét Európában, az elmúlt évben exportált 45 ezer kétkerekű nagy része ugyanis Ázsiában kelt el.
A Milwaukee központú társaság -- amely a Porschéval fogott össze egy új motorcsalád kifejlesztésére -- azt reméli, hogy a nagymotorok európai piacán 6,3-ről 13-14 százalékra emelheti részesedését három éven belül.
A vén kontinens jelenlegi 375 márkakereskedője helyett 400-500 áll a tervekben, s olyan kereskedőket is keres a cég, amelyek a Harley motorokkal hajtott Buell sportgépeket árusítanák.
Az importőr adatai szerint az elmúlt évben 60, az idén július végéig pedig 64 -- 2,3--7,5 millió forintba kerülő -- Harley-Davidson, valamint 7 Buell kelt el Magyarországon, ahol közel 400 H-D fut az utakon.
Az európai expanziót éppen ereje tudatában indítja be a márka. Amíg ugyanis az amerikai gyáripar a recesszióval küzd, a Harley-Davidson -- amelynek bevétele 15 éve átlagosan 17 százalékkal emelkedik -- folyamatosan növeli profitját. Az elmúlt évi adózás utáni nyereség 347,7 millió dollárra bővült az 1999-es 267,2 millióról, miközben az árbevétel 2,45 milliárd dollárról 2,9 milliárdra emelkedett.
A bővülés az idén is folytatódott: az első félévi 12,7 százalékos eladásnövekedés 1,62 milliárd dolláros árbevételt eredményezett. A tőzsde általános gyengélkedése ellenére a cég papírjainak értéke ez évben 23 százalékkal emelkedett. Ráadásul a 6--20 ezer dolláros alapárú motorkerékpárokat még a gazdasági lassulás idején sem kell engedménnyel kínálnia a gyárnak. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy a Harley-Davidsonok nem készülnek valami nagy számban: Milwaukee az elmúlt évben 204 592 motorkerékpárt bocsátott ki, míg a négy nagy japán márka mindegyike ennek többszörösét gyártja.
A Harley előnye ugyanakkor, hogy míg a japánok számtalan modellt fejlesztettek ki, az amerikai cégnek viszonylag szűk a palettája, sőt az építőszekrényelvet alkalmazza: mind ez idáig három-, 2002-től négyfajta V motor hajtja meg a motorkerékpárokat, s a különféle elnevezésű modellekben sok fődarab azonos.
Egy időben úgy látszott, hogy a H-D is egykori legnagyobb konkurense, a második világháború után megszűnt (csak egy-két éve újjáéledt) Indian sorsára kerül. A nyolcvanas évek elején már az összeomlás közelében volt a cég, mára azonban az egyik legjövedelmezőbb járműipari vállalattá vált, amelyet meglátogatva Bush elnök a napokban az amerikai vállalkozó szellem példájaként aposztrofált. Nem ő volt az egyetlen elnök a gyárban, hiszen Ronald Reagan 1983-ban együtt ünnepelte a dolgozókkal, hogy a vezetőség visszavásárolta a céget. Ezt megelőzően ugyanis a néhány évig az AMF pénzügyi befektetői csoport tulajdonában lévő gyár szinte leállt, mert a rossz minőségű motorokra nem volt kereslet. A menedzsment viszont a visszavásárlás utáni évben megjelent az Evolution motor (hajtómű)-családdal, amelyet 1999-től az 1449 köbcentis TwinCam 88 blokkok követtek, s jövőre lép piacra a stuttgarti Porsche AG-vel közösen kifejlesztett új, a hagyományoktól eltérően magas fordulatszámú motorcsalád.
A stuttgarti sportkocsigyártó, a Porsche és a Harley-Davidson két éve szövetkezett új motorcsalád kifejlesztésére. A két cég 10-10 millió dollárt fektetett a közös vállalkozásba, amelyből a Porsche 49 százalékkal részesedik.
A magas fordulatszámú, nagy teljesítményű motorcsalád létrehozása érdekes kísérlet, hiszen a H-D az elmúlt évtizedben nem műszaki tulajdonságai révén erősödött meg, hanem annak köszönhetően, hogy ügyes marketingguruk a Harley-Davidsont -- illetve annak múltját -- legendává minősítették át. S miközben a japánok már a Harley-másolatok tömegeit készítik -- s a másolatok blokkja mindeddig, a V-Rod megjelenéséig műszakilag magasabb szinten állt --, az amerikai őskövület az arculatépítő "Harley-imázsközpont" munkája eredményeként az évtizedekkel ezelőtti modellek formatervezési elemeit felhasználva növelte és növeli piaci sikereit.