BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kanadai panaszáradat

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A National Post című kanadai lap hosszú cikket közölt George Zafir kanadai üzletember állítólagos magyarországi meghurcoltatásairól az egykor a Heinz által privatizált Kecskeméti Konzervgyár ügyében. A Világgazdaság birtokában lévő dokumentumok azonban nem támasztják alá Zafir panaszait, sőt épp az ellenkezőjét bizonyítják.

George Zafir magyar származású torontói milliomosnak a H. J. Heinz multinacionális társasággal gyűlt meg a baja amiatt, hogy a Heinz 2000 márciusában elállt a Kecskemét Canning Enterprise (KCE) Kft.-vel háromnegyed évvel azelőtt kötött adásvételi szerződéstől. Emiatt -- a magyar--kanadai befektetésvédelmi egyezményre hivatkozva -- jogi eljárást helyezett kilátásba a magyar állam ellen is, az amerikai cég ellen pedig Pennsyslvaniában pert indított -- írja a National Post, amely hozzáteszi: az 56-os menekült nem titkolja, hogy 2 millió dollárt szán ügyvédjei munkadíjára.
Zafir tagadta, hogy a Kecskeméti Konzervgyárat -- a legjobb magyar konzervgyárak egyikét -- csak azért szerezte meg, hogy kiárusítsa vagyonát. "Azért vettem, hogy világhírűvé tegyem, de elvették tőlem a lehetőséget" -- idézi őt a lap. Zafir, aki hűtőgépszerelőként kezdte új hazájában, ma a kanadai ipari hűtőgéppiac 65 százalékát mondhatja magának az általa vezetett és tulajdonában lévő Coldmatic vállalat révén. A cikkből az olvasók megtudhatják, hogy az ügyben választottbírósági eljárás is zajlik, ennek legközelebbi fordulója szeptember 13-án lesz, a felperes a Kecskeméti Konzervgyár Rt.
A Világgazdaság birtokában lévő hivatalos kommünikék, egyéb dokumentumok nem támasztják alá George Zafir állításait. A kanadai üzletember saját magát egy olyan üzleti tranzakcióban tünteti föl résztvevőként, illetve áldozatként, amelyhez pro forma -- és a jog szerint -- semmilyen köze nincs. George Zafirnak ugyanis abban a cégben, a KCE Kft.-ben, amely vagyonátruházási szerződést kötött a Heinzcel 1999 júliusában, semmilyen érdekeltsége nincs (másik két magánszemély -- a felesége és főkönyvelője -- a tulajdonos).
A szövevényes ügy 1999. július 15-én kezdődött, amikor a Heinz megállapodást írt alá a néhány nappal korábban, mindössze 3 milliós törzstőkével alapított KCE Kft.-vel -- derül ki az akkori hivatalos kommünikéből. Ennek révén a KCE megkapta a konzervgyár ingatlanait, ingóságait, szerződéses kötelezettségvállalásait, és 2 évre vállalta, hogy az állományban lévő dolgozókat jogutódként tovább foglalkoztatja. Ezenfelül átvett 6 millió dollár értékű készterméket, segéd- és alapanyagot bizományi jellegű eladásra. 2000. március 6-án a Heinz újabb közleményében már azt jelentette be, hogy a KCE jogsértő magatartása miatt kénytelen elállni a szerződéstől, emiatt a felek között vissza kell állítani az eredeti állapotot.
A Heinz ezt követően másnak adta el a Kecskeméti Konzervgyár Rt. részvényeit, a kanadai lap szerint a Belize-ben bejegyzett EFL Inc.-nek, amelynek tulajdonosai Shepp József és Aladin Taliebbin. Ezután az rt. a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságon sikkasztás, csalás, jogtalan gazdasági előny, fedezetelvonás és más bűncselekmények alapos gyanúja miatt tett följelentést -- ezt az eljárást azonban a KCE Kft. és a Kecskeméti Konzervgyár Rt. közötti választottbírósági eljárás lezárásáig a nyomozó hatóság felfüggesztette. Ez utóbbi eljárás célja az eredeti állapot visszaállítása, jelenleg ugyanis a KCE nevén vannak például a gyár ingatlanai.
A lapunk birtokában lévő, a Kecskeméti Konzervgyár Rt. vezérigazgatója által aláírt dokumentumból kiderül, hogy a KCE Kft. a Heinzcel kialkudott 1 millió dolláros vételára első (áfa nélküli) részletét többhetes késéssel fizette ki (valójában nem is a KCE fizetett, hanem egy ciprusi offshore cég). A pénz ügyvédi letéti számlára került, ahonnan 1999 decemberében máig tisztázatlan körülmények között (még tart egy MNB-vizsgálat) visszautaltak egy másik ciprusi társaságnak 300 ezer dollárt. A KCE összesen 4,4 millió dollár értékű, neki bizományba átadott terméket adott el, ám -- noha a megállapodás szerint havonta kellett volna elszámolnia -- soha nem tisztázta, mennyi bevétele volt. A szerződés szerint az ügyleteket részletesen a PriceWaterhouseCoopers szakértői is ellenőrizhették volna, őket azonban (hatósági tanúk által aláírt jegyzőkönyv készült az esetekről) a gyárba be sem engedték. Időközben kiderült, hogy két KCE nevű cég van, az egyik magyar, a másik ciprusi -- ez utóbbiban aláírásra jogosult Judy Zafir és Stafford Moss mellett George Zafir is. A készletek eladása úgy történt, hogy alacsony árat feltüntetve kötöttek tranzakciót Magyarországon (ám az elszámolás a Heinzcel erről sem történt meg), majd a valós érték közti különbözetet a ciprusi offshore cég számlájára utaltatták.
Az a George Zafir, aki a National Postnak nyilatkozva saját hányattatásairól beszél, a tények tanúsága szerint egyfelől nem érdekelt fél, ha pedig -- felesége révén -- mégis az, akkor nem tett eleget szerződéses kötelezettségeinek. Soha nem válaszolt ugyanis egyetlen fizetési vagy elszámolási felszólításra. 2000 februárjában a gyárnak még semmilyen termeltetői szerződése nem volt a szezonra, ami azt a feltételezést erősíti, hogy valójában nem is akarta működtetni a Kecskeméti Konzervgyárat.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.