Egy év kell a légi konszolidációhoz

A terrortámadásokat megelőzően a IATA 2,5 milliárd dollárra becsülte a tagságába tartozó 275 légitársaság várható veszteségét az év végére. Az 1993 óta először tapasztalható visszaesés legfőbb okának a világgazdaság lassulása miatti utaslétszám-csökkenés számított. A New York-i és washingtoni események nyomán azonban az év hátralevő részében a forgalom még drámaibb, 15 százalékos visszesésével számolnak, ami az év végére összességében 7 milliárd dollárnyi veszteséget is jelenthet -- jelentette ki Pierre Jeanniot, a IATA vezérigazgatója.
Éves szinten tehát ötszázalékos forgalom és közel háromszázalékos kapacitáscsökkenés várható -- szakértők szerint. Ez -- a Reuters beszámolója szerint -- az idén világviszonylatban akár 200 ezer állás megszüntését is maga után vonhatja.
2002-ben azonban az ágazat már visszazökken a normális kerékvágásba, jóllehet az elszenvedett károk reformokat és bizonyos szigorításokat is szükségessé tesznek -- véli Pierre Jeanniot. Elmondása szerint továbbra is a repülés számít a legbiztonságosabb közlekedési módnak.
A szakma szereplői gyakran idézik példaként az Öböl-háboú tapasztalatait: 1991-ben hét hónapot vett igénybe, hogy az iparág ismét növekedési pályára álljon, és további négy hónap alatt sikerült felzárkóznia a hosszú távú nemzetközi trendhez.
A veszteségek forrása elsősorban a bizalomvesztés miatt drámaian visszeső jegyeladás, valamint a biztonsági intézkedésekkel és felemelt biztosítási díjakkal megnövekedett költségek. Ez utóbbiak ellensúlyozására az amerikai kormányzat 15 milliárd dolláros segélycsomagot fogadott el, és immáron az Európai Unió illetékesei is elfogadhatónak tatják a korábban versenyellenesnek minősített állami támogatást a térség légitársaságainak. Az ilyen központi intézkedéseket ugyancsak sürgeti, hogy már eddig is több mint 122 ezer ember vesztette el állását a légitársaságoknál, Amerikában, az unióban pedig legalább 30 ezer légügyi alkalmazottra vár ilyen sors.
A IATA technikai újításokkal is igyekszik a légitársaságok segítségére lenni. Jelenleg -- például -- már tesztfázisban van a beléptetést meggyorsító és a biztonságot növelő számítógépes íriszdiagnosztikai rendszer -- közölte a vezérigazgató. A nehézségek azonban mostanság még továbbgyűrűznek: a Boeing elnöke, Phil Condit 30 ezer alkalmazott elbocsátása mellett döntött, mivel a légi forgalom visszaesésének mértékét összességében az Öböl-háború kapcsán tapasztaltnál tízszer nagyobbra becsüli. Várakozásai szerint az elkövetkező két hónapban még több nagy nemzetközi légitársaság jelent majd csődöt.
A tavaly 2,9 milliárd frankos veszteséget termelő, jelenleg 17 milliárd frankos adósságállománnyal rendelkező Swissair Group is ilyen jelnek tekinthető. A svájci vállalat a tervezett 450 milliós állami segély és az összesen 1,4 milliárdos mentőcsomag ellenére is 72 ezer dolgozójából 9 ezret elbocsát. Járatainak jelenleg alig több mint felét képes csupán elindítani a Swissair, így már alig várja, hogy -- a terveknek megfelelően -- a hónap végén az egykori leányvállalata, a Crossair vegye át az üzemeltetést. Bár a rendkívüli kedvezmények miatt igen sokan váltanak Swissair-járatokra jegyet, azok indítása a likviditási gondok mellett azért is kétséges, mert a cégvezetés tart attól, hogy az adósságok miatt külföldi repülőtereken lefoglalhatják a gépeket.