Harc a közvilágítási piacon

Az Elmib a GVH-nál tett bejelentésében többek között azzal indokolta panaszát, hogy az áramszolgáltatók az önkormányzatokkal kötendő hosszú távú áramvásárlási szerződéshez kötik az együttműködést, illetve nem adják át a fejlesztések tervezéséhez szükséges dokumentációkat. A versenyhivatal információink szerint előzetesen úgy találta, hogy valóban van olyan áramszolgáltató, amely az Elmibbel, pontosabban a közvilágítási beruházásokra általa létrehozott Első Magyar Közvilágítási (Közvil) Rt.-vel történő együttműködés feltételéül szabta a helyhatóságokkal hosszú távú áramvásárlási szerződés megkötését. Ugyanakkor a Titász Rt. esetében a benyújtott iratok alapján úgy találta, hogy a felek között folyamatos a kapcsolattartás, és miután a tervek elbírálásához korrekciókra volt szükség, nem kifogásolható az eredeti határidő be nem tartása.
Áfra Barnabás szerint önmagában már a közvilágítási rendszerek áramszolgáltatói tulajdonlása is megkérdőjelezhető. Úgy véli, az energiaipari privatizáció előkészítésekor, a regionális szolgáltatók önállósítása során ezek a cégek egyszerűen megörökölték a rendszereket, amelyeket pedig korábban jórészt önkormányzati forrásokból építettek ki. Az Elmib vezérigazgatója szerint az áramszolgáltatók azért ragaszkodnak a közvilágítási rendszerekhez, mert a jelenleg 20-24 milliárd forint értékű hálózat amortizációs lehetőségeiket bővíti. Áfra Barnabás szerint az áramszolgáltatók leginkább azért igyekeznek fékezni a fejlesztéseiket, mert tartanak a közvilágítási piacon ezáltal kialakuló versenytől. Az önkormányzatokat pedig azért próbálják hosszú távú szerződésekkel magukhoz láncolni, mert a 2003. január 1-jével tervezett árampiaci nyitáskor a Közvil Rt. valószínűleg feljogosított fogyasztó lesz, vagyis szabadon eldöntheti, hogy az általa fenntartott közvilágítási rendszerekhez kitől vásárolja az áramot.
A Világgazdaság által megkérdezett ágazati szakértők szerint azonban a korszerűsítési programokkal szembeni ellenállás azzal magyarázható, hogy a jelenleg alkalmazottnál korszerűbb közvilágítási fényforrások lényegesen kisebb fogyasztásúak és jóval drágábbak is, karbantartásukra, pótlásukra nem képződik elegendő forrás. Ezért vagy igyekeznek fékezni a fejlesztéseket, amelyek végeztével mindenképp rájuk száll az üzemeltetés, vagy beszállnak a programokba, hogy résztvevőnként próbálják elkerülhetetlen veszteségeiket mérsékelni.
Az Elmib Rt. tájékoztatása szerint a hat áramszolgáltató közül három (az Émász, az Édász, a Dédász) együttműködik a Közvil Rt.-vel, az Elmű Rt. a fővárossal létrehozott közvilágítási társaságba vitte ezt a tevékenységet. Egyedül a Titásszal és a Démásszal nem sikerült megállapodniuk.
Katona László, a Démász Rt. közvilágítási referense érdeklődésünkre elmondta, hogy belső szabályaik szerint csak az érintett önkormányzat határozatának, vagy jegyzője nyilatkozatának birtokában adhatnak ki a közvilágítási rendszerrel kapcsolatos információkat. Miután az Első Magyar Közvilágítási (EMK) Rt. bemutatta ezt, megadták a szükséges tájékoztatást. Az elkészült kiviteli terveket azonban az üzemeltetéssel kapcsolatos kérdések tisztázásáig nem tudják jóváhagyni. A közvilágítás fenntartásával, karbantartásával összefüggésben ugyanis számos műszaki és biztonságtechnikai kérdés felvetődik, amelyeket szerintük a korszerűsítés megkezdése előtt tisztázni kell. Katona László megjegyezte, a Démász Rt. és az EMK Rt. vezetői között voltak megbeszélések, de konkrét, egy majdani megállapodást előkészítő tárgyalások nem. Mindezek alapján nem számítanak rá, hogy a GVH elmarasztalja őket.
Az Elmib Rt. számításai szerint egyébként az országban legalább 1 millió elavult, nagy fogyasztású közvilágítási lámpa üzemel. Korszerűsítésükre az önkormányzatoknak nincs pénzük, és önerő híján pályázni sem nagyon tudnak. Az Elmib által létrehozott Első Magyar Közvilágítási Rt. 1100 helyhatóságnak tett ajánlatot, 133 településsel kötöttek együttműködési megállapodást, 33 helyen már a kivitelezési szerződést is aláírták, és öt helyen elkészült a beruházás. Az EMK Rt. ajánlata szerint az Elmib Rt. finanszírozza a fejlesztéseket. Az önkormányzatok az energiamegtakarításból általában öt-tíz év alatt fizetik vissza ezt a kölcsönt, s így tulajdonosai lesznek a Közvil Rt.-nek.