Egymilliárd fölött a hűtőipar vesztesége

Az agrártárca vezetése vizsgálja annak lehetőségét, hogy miként tudná kompenzálni a tartósítóipari, köztük az exportban érdekelt hűtőipari cégeknek a forint sávszélesítése okozta veszteségeit -- mondta a Világgazdaság érdeklődésére Seregi János, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára. A legnagyobb gondot ezúttal is a fedezeti összeg előteremtése okozza. Más a helyzet a negyedik negyedévi kiszállításokkal, amelyek után a hűtőipari cégek az éves kvóta kitöltését követően már nem kaptak támogatást, hiszen a nemzetközi kereskedelmi (WTO-) megállapodásban rögzített támogatási lehetőség kimerült.
Ez azonban várható volt, hiszen a szubvenciós összeget nem időhöz, hanem a teljes éves támogatási lehetőséghez kötötték, úgy, hogy a segély december 20-ig, vagy a kvóta kimerüléséig volt igényelhető -- mondta a helyettes államtitkár.
Ezeknél is jobban sújthatja az ágazatot a jövőben, hogy a WTO-megállapodás értelmében 2002-ben teljesen megszűnik a gyorsfagyasztott zöldség-gyümölcs exportjának támogatása. Ez egy év alatt csaknem 2 milliárd forint kiesést okoz és veszélybe sodorhatja a hűtőipart, vele együtt a nyersanyag-termelői beszállítókat is -- mondta Cseh László, a hűtőipari szövetség elnöke.
A szövetség több alkalommal is javaslatokat tett a szaktárcának a kiesés pótlásának módozataira. Szerintük egyik megoldás lehet a minőségi nyersanyagtermelés premizálása, ilyet korábban már alkalmaztak a hagymánál és a csemegekukoricánál. Azonban úgy vélik, ez csak akkor lehet megfelelő megoldás, ha a termelők a feldolgozóiparon keresztül kapják a segítséget. Fontos volna az is, hogy a pénz sorsáról, az elosztás arányáról előre meghatározott módon, közösen döntsenek.
Ha a pénzt egyedül csak a több száz termelőnek utalják át, s az ipar nem részesül belőle, akkor egyrészt nehezen ellenőrizhető a felhasználása, másrészt az ágazat egyik szereplőjének ösztönzése elmarad.
A termelők és az ipar együttműködésének fórumát az érintettek szövetségei teremthetnék meg -- mondta Cseh László. Úgy látja, inkább a kiegyensúlyozatlan megoldás esélye növekszik, mert a kormányzat kizárólag a termelői támogatásokat, ezen belül is a kisebb termelőkét szorgalmazza, s ezzel a feldolgozóipar alkupozíciója romlik.
Az is segítséget jelenthetne az iparnak -- véli a szövetség elnöke --, ha a forgóeszköz-finanszírozáshoz kapnának kedvezményt a feldolgozók. Évente mintegy 13-16 milliárd forint értékű alapanyagot vásárolnak fel, ha ehhez 80-100 százalékos kamattámogatású hitellel juthatnának hozzá. Ezeken túl szóba jöhetne a csomagolásfejlesztési és a marketingköltség támogatása is.
A mai szabályozással kapcsolatos gond az, hogy a jelenleg számottevő teljesítményt produkáló hűtőipari cégek nem juthatnak a különböző támogatásokhoz, például a Széchenyi-tervi pályázatok forrásaihoz sem, mert a mintegy 22 milliárd forintos hűtőipari export 95 százalékát adó nagyobb vállalkozásoknál foglalkoztatottak száma egyenként meghaladja a 250 főt.